Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 Magyar Zsidó Naptár-ban jelentek meg írásai. A MIKÉFÉ-ről részletesen lásd, Kertész Ödön: A százhatesztendős MIKÉFE első negyedszázada. IMIT. Évk. 1948. 273-293. 1. 71 Venetianer: Id. m. 142-144. 1. A nevek e lapokon olvashatók. 72 Ullmann tevékenységére lásd: Pólya Jakab: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötven éves fennállásának története. Budapest, 1892. 35., 62., 71. lapokon. 73 Utal rá: Hóman-Szekfü: Id. m. V. k. 300. 1., 378. 1. Lásd továbbá: Géllén Mór: Ötven év a magyar ipar történetéből 1842-1892. Budapest, 1892. 52., 64. 1. Tőle: A magyar ipar úttörői. Budapest, év nélkül, 176-178.1. Fischer Mór emberemlékezet óta lakott Tatán. Eszterházy Károly, a pápai uradalom adminisztrátora buzdította pályája kezdetén. Fischer eleinte a tönk szélére került, majd miután a régi, antik stílust kezdte utánozni, ívelt fel pályája. Tatán, 1799-ben született. Meghalt ugyanott, 1880-ban. 1866-ban kapott nemességet. 74 A mozgalom kialakulásáról és történetéről, lásd: Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. A magyar nacionalizmus történetéhez. Budapest, 1942. 75 Goldberger Sámuel a Goldberger-gyárat alapító Ferenc fia és a kékfestőgyár továbbfejlesztője. Született Óbudán, 1787-ben. Meghalt ugyanott, 1848-ban. 1842-ben az Iparegyesület által rendezett kiállításon ő is szerepel. Maga Kossuth vásárolt tőle családja részére az általa kiállított árukból. A szabadságharc alatt a család a nemzet ügye mellett állt ki. Az óbudai zsidó hitközség, Goldberger Fülöp indítványára a templom teljes ezüstkészletét ajánlotta fel a szabadságharc támogatására. Lásd. Jenei Károly-Gáspár Ferenc-Sipos Péter: A pamutnyomó vállalat Goldberger Textilnyomó gyárának története 1787-től. H. megjelölés nélkül, 1970. 2-3. 1. Ugyanerről: Futó Mihály: A magyar gyáripar története. Budapest, 1944. 222. 1. 76 A Gyáralapító Társaság a védegyleti mozgalomból született 1844. december 22-én, Kossuth kezdeményezésére és vezetésével. Gyárak alapítása mellett távolabbi célja, miként a Védegyletnek, politikai színezetű volt. Önálló fórum létesítése Kossuth és a köréje tömörült ellenzék számára, hogy kedvezőbb vámtarifát küzdjön ki az abszolutizmus elnyomó politikájával szemben. 77 Nemzeti Kör: színészek, írók, újságírók, ügyvédek, orvosok, hivatalnokok társaságából alakult 1837-ben a haladó irodalmi és művészeti mozgalmakat pártoló egyletként. Első elnöke Fáy András volt. Ebből vált ki a radikalizálódástól visszalépő nemesi reformerek csoportja, 1845-ben megalakítva a Pesti Kört, Ráday Gedeon elnöklete alatt. A két Kör 1847-ben Pesti Ellenzéki Kör néven egyesült a konzervatív irányzat ellensúlyozására. A Magyarító Egylet-ről is lásd, Grünwald Fülöp: A zsidó ifjúság a magyar szabadságharcban. IMIT. Évkönyve. Budapest, 1948. 193-206. 1. Diósy (olykor: Diósi) Márton: hírlapíró. Született 1818-ban, meghalt Londonban 1892. március 21-én. Cikkei 1845^16-ban a Honderű, a Pesti Divatlap című újságokban jelentek meg. 1848-ban az Első Magyar Zsidó Naptár szerkesztője. A szabadságharc alatt Kossuth titkára. Világos után Londonba emigrált. 78 A vallási-községi újításokról, arról, hogy a szombati „nyugnap"-ot áthelyezik vasárnapra, a vallás által előírt étkezési szokásokat megszüntetik, az ünnepek közül csak a böjtnapot tartják meg, az istentiszteletet „élő nyelven" és „födetlen fővel" és csupán a tízparancsolatot tartják örökérvényűnek, részletes leírás olvasható Venetianer: Id. m. 154-158. 1. 79 Horn Ede: közgazdasági író és hitszónok. Született Vágújhelyen, 1825. szeptember 25-én. Meghalt Budapesten, 1875. november 2-án. Alapítója volt a pesti radikális zsidó reformközösségnek is, melynek templomában az első hitszónok volt. Mint zsidó tábori lelkész részt vett a szabadságharcban. Világos után Párizsba emigrált, ahol újságírással és tudományos munkássággal foglalkozott s német és francia nyelven számos közgazdasági munkát jelentetett meg. Közülük A közgazdaságtan a fiziokraták előtt című értekezését, amely 1867-ben jelent meg Párizsban, a francia Akadémia pályadíjjal tüntette ki. 1869-ben tért haza; 1875-ben kereskedelmi államtitkár lett. Részletesen lásd: Bodor Zsigmond: Horn Ede emlékezete. IMIT. Évk. Szerk. Bánóczi József. Budapest, 1914. 196-212. 1. 80 Szegfi Mór: író, publicista és szabadságharcos. Született a Somogy megyei Sziliben, 1825. március 5-én. Meghalt Tabon, 1869. augusztus 28-án. Költeményeket, tárcákat és elbeszéléseket írt az Életképek-be, a Pesti Divatlap-ba, a Hölgyfutár-ba, majd a Zsidó Naptár-ba. A 40-es években a Pesten működő nyelvterjesztő egyesület titkára. A szabadságharc alatt a tüzérségnél szolgált századosi rangban. Szemere miniszterelnök titkára is volt. Világos után emigrált és Párizsból, Berlinből, Londonból küldött haza hírlapi tudósításokat. 81 Grünwald Fülöp: Id. m. Uo. Pollák Henrik: orvos a hazai zsidóság ügyének egyik pártfogója. Született Óbudán, 1821-ben. Apja Csehországból került Óbudára. Tanulmányait Csehországban és Bécsben végezte; megtanulta a német, az angol és a francia nyelvet is. Jól tudott magyarul,
