Századok – 1995
Közlemények - Teke Zsuzsa: Firenzei kereskedőtársaságok; kereskedők Magyarországon Zsigmond uralmának megszilárdulása után 1404–37 I/195
204 TEKE ZSUZSA alapozta, amit „da molti e molti italiani in Varadino et altrove nelle parti d'Ungheria" hallott. Ezek közül az olaszok közül, akik a források tanúsága szerint többnyire firenzeiek, és Várad, az erdélyi városok, valamint Buda között fordultak elő a leggyakrabban, név szerint is azonosíthatunk néhányat. A már említett Antonio Buonaccorso degli Strozzi 1426-1431 között tevékenykedett Budán, de megfordult Erdélyben is. Antonio nem tartozott a legvagyonosabb Strozziak közé. Testvéreivel élt egy háztartásban. Több kisebb birtokkal és egy posztóüzlettel rendelkeztek.79 Budáról írott leveleiből kirajzolódott azoknak a köre, akiknek üzleteit, a sajálja mellett, Magyarországon bonyolította.8 0 Matteo di Simone Strozzi, Piero, Leonardo és Pinaccio di Filippo Strozzi a jelzett időszakban sűrűn levelezett Antonioval, aki szintén gyakorta felkereste őket leveleivel. A négy Strozzi közül Matteo posztóüzlettel rendelkezett, szövettel kereskedett, üzleti kapcsolatai Spanyolországtól Németalföldig terjedtek. Matteo két rokonával, Pieróval és Leonardóval társaságot alkotva űzte a szövetkereskedelmet.81 Ebből a szövetből jutott Magyarországra is. A mennyiségről és minőségről nincs tudomásunk, mindössze arra a 600 arany értékű szövethitelre hivatkozhatunk — drappo (selyemszövet), panno (gyapjúszövet), amelyet Antonio kért az otthoniaktól, Matteótól és Pierótól. Piero ugyanis selyemszövettel is kereskedett, hitelezői között selyemszövetet gyártó társaság is szerepelt. A gyapjúszövet-üzletben egyébként társuk volt Francesco Rucellai,82 akinek a fia, Guelfo, a firenzei követ 1428. évi jelentése szerint, szintén Budán tartózkodott.8 3 A magyarországi vállalkozás feltehetően nem tartozott a család nagy üzletei közé. Mégis, áruikkal jelen voltak a magyarországi piacon is. Volt érdekeltsége a magyar piacon, ha csak az előbbieknek nyújtott hitelek formájában, a Strozzi család egyik leggazdagabb tagjának, a gyapjúszövet gyártásban és kereskedelemben egyaránt érdekeltséggel bíró Palla Nofri Strozzinak.8 4 Antonio egyik levelében, éppen abban, amelyben az áruhitelt kérte, megemlékezett Messer Pallaról, kérve Pierót, ajánlja ügyét figyelmébe. Palla Nofri Strozzi adósai között a Strozzi család számos tagja szerepelt, többek között Leonardo is, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ő is hitelezett Magyarországon üzletelő szegény rokonának. Palla Nofri Strozzi adósai között előfordult Tommaso e Simone di Lapo Corsi és Andrea e Uberto del Palagio is, akiknek szintén volt kapcsolatuk a magyar kereskedelmi élettel. A Corsi testvérek selyemkereskedők voltak, Magyarországon Tommaso di Lapo Corsi képviselte a céget.8 5 Feltűnéséről az országban az első adat 1413-ból való, amikor Firenze a Fronte testvérek mellett Zsigmond figyelmébe ajánlja őt is.86 Újabb ajánlásra 1427 júniusában került sor, amiből következik, hogy huzamosabb ideig tartózkodhatott az országban, vagy legalábbis többször megfordulhatott itt.8 7 Ugyancsak ekkor ajánlja a városállam Zsigmond figyelmébe Filippo del Palagiot is, aki minden valószínűség szerint az Andrea e Uberto del Palagio e compagnia megbízásából üzletelhetett az országban. A del Palagiok szövetkereskedők voltak, az 1410-es években kapcsolatban álltak a Frontekkel, huzamosabb ideig működtek Velencében is.88 Filippo del Palagio azonban nem most fordult meg először Magyarországon. 1413-ban többekkel együtt 8000 forintot — 100 uj dénárban számítva — kölcsönzött Zsigmondnak89 Tehát nyilván többször előfordult itt, rendszeres kapcsolatot tartva fenn az országgal.
