Századok – 1995
Közlemények - Teke Zsuzsa: Firenzei kereskedőtársaságok; kereskedők Magyarországon Zsigmond uralmának megszilárdulása után 1404–37 I/195
FIRENZEI KERESKEDŐK MAGYARORSZÁGON 1404-1437 KÖZÖTT 199 Lamberteschi Alexandriától Londonig, Velencétől a Balkánig kereskedett szövettel és selyemmel. Hitelezőik sorában a kisebb cégek tulajdonosai mellett olyan nevek is szerepelnek, mint Cosimo de Medici, Agostino di Gino Capponi.3 1 Ez utóbbi cége egyike volt a legnagyobb szövetgyártó cégeknek Firenzében. A két fiú áruval és pénzzel megrakodva érkezett Magyarországra, ahol, úgy tűnik, lehetőségeiket messze meghaladó üzleti tevékenységbe kezdtek, mert az 1419. évből fennmaradt híradás jelentős — 20 000 forintnyi — adósságról tudósít. A már említett Giovanni di Niccolo Falcucci Andrea Scolari váradi püspöknek 1419-ben Szebenből írott leveléből értesülünk, hogy Niccolo Lamberteschi 20 000 forinttal tartozik neki Falcucci egyébként abban reménykedett, hogy hamarosan kiegyenlíti tartozását, mert tudomása szerint jelentős menynyiségben áru érkezett számára Itáliából. Falcucci azonban feltehetően hiába reménykedett, mert az Itáliába soha vissza nem tért testvérek magyarországi működése a Catasto híradása szerint megbízóikban nem sok bizalmat keltett, és így csak módjával küldhettek újabb árut. 1427-ben Andrea Lamberteschi ugyanis amiatt panaszkodott, hogy abból az 5000 forintból, amit fiainak a magyarországi vállalkozáshoz adott, eddig még semmit sem látott viszont. Bernardo pedig azt rótta fel nekik, hogy a 2244 forint értékben átadott szövet után még csak 1000 forintot kapott. Akár kifizette adósságát Niccolo szebeni hitelezőjének, akár nem, az kétségtelen, hogy a Lamberteschiek — Giovanni és Niccolo mellett Magyarországon tartózkodott Piero és Tommaso is—szorosan kötődtek ahhoz az üzleti körhöz, amely Nagyváradon és Szebenben Andrea Scolari váradi püspök, Currado di Piero Cardini váradi prépost és Giovanni ' di Niccolo Falcucci körül alakult ki. Erre enged következtetni az 1419. évi híradáson túl az, hogy 1422-ben, amikor Currado di Piero Cardini a prépostság jövedelmét a váradi püspökre ruházta, jelen volt Piero Lamberteschi is.32 1424-ben arról értesülünk,3 3 hogy Pipo Niccolo és Piero Lamberteschinek adott valaminő, talán gazdasági ( természetű megbízatást, Tommaso pedig Szebenben van. Andrea Scolari 1426. évi végrendeletében a tanúk sorában ott találjuk Giovanni és Piero Lamberteschit is.34 \ Andrea Scolari, noha csak a kisebb egyházi rendeket vette fel, 1406-9 között a zágrábi püspökséget töltötte be. Bár a pápau áthelyező levél 1410. augusztus 11-én kelt, Andrea, nyilván Pipo kívánságára, már 1409-ben elfoglalta a váradi püspöki széket.3 5 A nagy jövedelmű püspökség birtokában a jelek szerint nem annyira az egyházi, mint inkább a világi ügyek intézésének szentelte idejét. Kitűnő üzleti érzékkel rendelkezhetett, mert a kereskedelemről váradi püspöki minőségében sem mondott le. A Firenzében jelentős ingatlan vagyonnal3 6 rendelkező püspök a firenzei üzleti élettől magyarországi tartózkodása idején sem szakadt el. Bizonyságul szolgál erre az az élénk levelezés, amelyet Firenzével folytatott, valamint halála után adósairól és hitelezőiről készült kimutatás.3 7 Magánvagyonának jelentős voltára vall, hogy kérésére a pápa, V. Márton hozzájárult, hogy javairól végrendelkezzék 3 8 1423. április 4-én kelt az okmány, amelyben a püspök és prépostja, a szintén firenzei Currado di Piero Cardini közös kereskedelmi ügyleteikről számot vetve, elszámoltak egymással.39 A listán pénz- és áru (szövet)-üzletek egyaránt helyet kaptak úgy Magyarországon, mint Itáliában. Mindketten egyházi jövedelmeiket is felhasználták kereskedelmi célokra. Az elszámolás során a prépost viszonylag kis összeggel, mindössze 105 forinttal maradt a püspök adósa A prépost apja egyébként szövetkereskedő volt Firenzében, hitelezői sorában szerepelt Bernardo Portinari.
