Századok – 1995
Figyelő - N. Szabó József: Magyar–francia kulturális és tudományos kapcsolatok (1945–1948) VI/1395
1408 FIGYELŐ Tibor „A szürrealizmus Franciaországban" című tanulmánya a Magyarokban. A francia irodalom jobb megismerését segítette az is, hogy 1946 júniusában a budapesti egyetemi könyvtárban francia könyvkiállíts nyílt.3 0 A magyar-francia irodalmi kapcsolatok elmélyítéséért igen sokat tett Illyés Gyula. A kiváló franciaországi kapcsolatokkal rendelkező író Párizsból hazaérkezve 1947 márciusában javasolta a magyar kultuszminiszternek, hogy Louis Martin Schauííier író, a Comité National des Journalistes és az Association France-Hongrie elnöke, Georges Altman, a Franc Tireur szerkesztője, Claude Morgan és Loys Masson, a Les Lettres Franchises igazgatója, Paul Eluard, Louis Aragon és felesége Elsa Triolet francia költők és írók, valamint Denis de Rougemont esztéta és szépíró, továbbá Gyomai Imre a Francia-Magyar Társaság magyar származású főtitkára meghívást kapjanak Magyarországon tartandó előadásra.31 A kultuszminiszter, a magyar kultúra és irodalom számára egyértelmű volt Illyés Gyula javaslatának jelentősége. 1947. március 14-én meghívó levél már ott volt a párizsi Magyar Intézet igazgatójánál. A francia irodalmi és szellemi kiválóságokat a Magyar-Francia Társaság, a Magyar írószövetség és a Magyar Művészeti Tanács együttesen hívta meg.3 2 A magyar-francia művészeti és irodalmi kapcsolatok kiépülésének kultúrdiplomáciai fontosságán túlmenően lényeges szerepe abban volt, hogy most már a művelődéspolitika által is preferáltan a magyarok megismerkedhettek a modern francia irodalommal és művészettel. A pluralista Magyarországon a kulturális sokszínűséget a francia művészet egyértelműen gazdagította. A Magyar-Francia és a Francia-Magyar Társaság tevékenysége Országok közeledése, kultúrák egymásra találása akkor igazán sikeres, ha azt alulról, a civil társadalom részéről is támogatják. A francia kultúra tisztelete, a francia szellem szeretete vezérelte azt a négyszáz embert, aki 1945 szeptember elején megalakította a Magyar-Francia Társaságot. A Társaságban a magyar szellemi és politikai élet kiválóságai foglaltak helyet. Elnöke Oltványi Imre lett, a társelnök Auer Pál, Bölöni György, Heltai Jenő, Kárász Artúr, Kodály Zoltán, Ries István, Szent-Györgyi Albert és Teleki Géza.33 A két ország kulturális kapcsolatainak elmélyítésében és az előítéletek felszámolásában fontos szerepe volt annak, hogy 1945 november végén Párizsban megalakult a Francia-Magyar Társaság, Louis Martin ChauíTier elnöklete alatt. Az Association France-Hongrie minden magyar szempontból kívánatos kulturális manifesztációba részt vett és komoly propagandát fejtett ki a francia-magyar barátság mellett. A társaság ünnepélyt rendezett 1945. március 15-én az 1848-as forradalommal kapcsolatban, és sajtófogadást adott Tildy Zoltán köztársasági elnök látogatása alkalmából. A szervezet viszonylagos aktivitása ellenére az Association France-Hongrie által nyújtott lehetőségek kihasználása nem történt olyan mértékben, amint az lehetséges lett volna. A nem kellő hatékonyság egyik oka, hogy a szervezet rendelkezésére nem álltak megfelelő anyagi eszközök.34 A másik pedig az, hogy a Társaságnak nem volt sok, igazi francia tagja. Az Association France-Hongrie, amely jogilag francia egyesület volt, valójában azonban a
