Századok – 1995
Figyelő - N. Szabó József: Magyar–francia kulturális és tudományos kapcsolatok (1945–1948) VI/1395
FIGYELŐ 1403 A Biblio szerkesztője pedig felajánlotta, hogy közölni fogja a háború alatt és a felszabadulás után Magyarországon megjelent francia nyelvű könyvek könyvészeti adatait. Daniel Mornet a Sorbonne professzora pedig Köpeczi Béla „Descartes Magyarországon" című francia nyelvű tanulmányát kívánta felhasználni készülő művében. Köpeczi Béla szoros kapcsolatban volt Dauzat nyelvészprofeszszorral is. Köpeczi Bélának és Lelkes Istvánnak sikerült elérnie, hogy az 1947 júniusában tartandó nyelvatlasz-kongresszusra két magyar tudóst, Bárczi Gézát és Kniezsa Istvánt is meghívják. Blaskó Árpád két francia kiadótól is ajánlatot kapott a demokratikus magyar törvények kiadására és részletes ismertetésére. A francia orvosok is a közeledést szorgalmazták. Lemaitre professzor az Association pour le dévelopment des Relations médicales entre la France et les Pays Amis elnöke igen fontosnak tar-tana egy francia-magyar és egy magyar-francia orvostársaság megalakítását. A párizsi Magyar Intézet Tapié lille-i történészprofesszort és Schmidt irodalomtörténészt kérte fel előadásra. Ugyanakkor a Magyar Intézet René Rancoeur, a Bibliothéque Nationanale könyvtárosának kérésére levéltári kutatásokra kérte fel a Teleki Intézetet. René Rancoeur Falloux közoktatásügyi reformerrel és annak az Apponyi családdal való kapcsolatával foglalkozott. Értekezésének ezt a részét Kosáry Domokos kérésére felajánlotta a Revue d'histoire Comparée számára.11 1947 tavaszára örvendetes volt az érdeklődés, amellyel a franciák a magyar tudomány felé fordultak. A múlt viszonylagos közömbösségéhez képest ez nagy eredmény volt. A VKM megbízásából a „Centre International de Synthese Historique" 1947. évi kongresszusán résztvevő Elekes Lajos ezért fontosnak érezte ennek az új francia hangulatnak a kihasználását. Ennek érdekében ajánlatosnak tartotta több, szakmájában nevet szerzett magyar- kutató kiküldését néhány hónapos tanulmányútra. A tanulmányutak célját Elekes Lajos elsősorban az érintkezések felvételében, valamint a további kapcsolatok kiépítésében látta.12 1947 tavaszán több magyar szakmai kiválóság Franciaországban volt tanulmányúton és konferenciákon. Szent-Györgyi Albert 1947. március 26-án a Laboratoire de Chimie et Physique amfiteátrumában tartott előadást. Az előadást Association France-Hongrie és a Sociéte de France együttesen szervezte. A párizsi egyetem összehasonlító jogtudományi intézete által rendezett tanácskozáson pedig Rátz Géza és Eszláry Károly tartott előadást. A Centre de Politique Étrangére külpolitikai intézetben pedig Kosáry Domokos képviselte a magyar tudományt. 1947 áprilisában Eckhardt Sándor a párizsi Magyar Intézetben tartott előadást: Attila dans le légende címmel. A rendezvény rangját növelte, hogy az elnökséget René Grousset, a francia akadémia tagja vállalta, továbbá az is emelte az összejövetel presztízsét, hogy jelen volt Louis Blau, Elie Lambert, Jean-Marie Carre, Digoon, Lirondelle, Bourgiu és Cavagna egyetemi tanárok. 1947 áprilisában volt Párizsban a Centre International de Synthése Duna-Rajna történész kongresszus. Magyarországot Alföldi András, Eckhardt Sándor, Waldapfel Imre és E-lekes Lajos képviselte.13 1947 májusában Eckhardt Sándor Strassbourgban megismételte a Duna-Rajna kongresszuson tartott előadását. (Une école hongroise de rhétorique á
