Századok – 1995

Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123

IIA VASELVE V AIDASÁG MEGALAKULÁSA 1141 elkezdett országot alapítani. Először megalapította Hosszúmező (Címpulung) városát. Ott egy szép nagy magas templomot emeltek. Onnan áttelepedtek Argyasra (Arge§) s ott nagy várost fundáltak, ott lett az ország székhelye, kőudvarházakat, úri lakásokat s egy szép és nagy templomot emeltek. Azon népek közül, akik vele együtt keltek át a havasokon egyesek a hegyalján (pre supt podgorie) egész a Szeretig és Brailáig értek, mások lennebb húzódtak s mindenfelé városokat és falvakat emeltek egész a Duna széléig és az Öltig."108

A régi román nyelvben a descálecat (szószerint „leszállni a lóról") telepítést, alapítást, gyarmatosítást jelent. A Julius August Remer (1738-1803) Handbuch der allgemeinen Geschichte (Wien 1785-86) egykorú román fordítása az angol telepeseket descálecáturi-nak nevezi és az angolok által az Újvilágban alapított város szintén descálecat.109

A descáleca ige régi jelentése tehát letelepszik, letelepedik, letelepít, települést alapít.11

0 Habár egy fogarasíoldi Radu Negru nevű vajda havaselvi város- és államalapításáról egyetlen korabeli hiteles oklevél nem szól, a román népi tradíció Erdélyben és Havaselvén egyaránt több vár és más helység nevét köti ehhez a legendás vajdához. Róla volt elnevezve a fogarasíoldi Bráza-i vár, Rukkor vára és más várak. Az alsóvenicei Monea bojárcsalád genealógiáját egész a legendás Radu Negruig vezetik vissza.11

1

Radu Negru állítólagos utódai Salomon és Stephan Monyé 1562-ben részt vettek Majláth Gábor fogarasi várnagy udvarhelyi hadjáratában.112

Mindezekből látszik, hogy a néphagyomány makacsul ragaszkodik egy legendás államalapítóhoz, aki a fogarasíoldi Venicéről származna. Ugyanakkor a Radu Negru név több havaselvi helynévben is felbukkan. A legérdekesebb a Dimbovi^a melletti Cetá^eni melletti Radu Negru kolostor, melyet a művészettörténészek 13. századinak datálnak. 1377 előtt a magyar vám Rukkornál volt (Ruffra arbor) a havaselvi román vám pedig Hosszúmezőn vagy mellette (Longo Campo vei iuxta), ezen azonban több mint valószínű, hogy Cetáteni értendő.113 Az utóbbi évek régészeti és művészettörténeti felmérései bebizonyították, hogy a 13-14. század fordulóján a havaselvi Argyas (Arge§), Dimbovi^a vidékén létezett egy korai román államalakulat, amelynek a havason innen Fogarasfold is része volt. íme ezen államalakulat (vajdaság) létének bizonyítékai: 1) A történelmi Magyarország területén csak Fogarasfóldön volt azonos a hűbéri elnevezési rendszer Havaselvével: a nemesség itteni neve boér, a jobbágy pedig vecsin.11

4

1291 után egész az 1360-as évekig Fogarasfold nem szerepel a magyarországi oklevelezésben, majd utána a havaselvi vajdák hűbérbirtoka, anélkül, hogy erről adománylevelek maradtak volna fenn. A 15. századtól kezdve Fogarasfold ismét az erdélyi vajdaság része, de a havaselvi vajdák adományai érvényesek maradtak továbbra is. 2) A Fogarasi havasoktól délre és északra egyaránt él Radu Negru államalapító emléke, a fogarasíoldi (Breaza) és havaselvi (Cetáteni, Poenari) várak alaprajza azonos, sok tekintetben a régészeti anyag is hasonló.11

5 3) A várépítő és városalapító elem a havasok mindkét oldalán főleg szász: ők voltak Fogaras, Sárkány, Hosszúmező (Címpulung, Langenau), Argyasudvar-