Századok – 1995

Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123

1134 BINDER PÁL 2. A Barcaság védelmi rendszere és a havasi gyepükapuk megerősítése A lovagrend 1211-ben tulajdonába vette a Barcaságot, s ott gyors telepítési és várépítési munkához kezdett. Egyházi szempontból szabad kezet kapott, az újonnan szervezett plébániák nem tartoztak az erdélyi püspökhöz. Először is katolikus népességgel települ be a Szebeni ispánság (Olt) és a Persányi hegység közötti vidék. Halmággyal szemben a havasokról lesiető s a lovagrend határát képező Sinka patak jobb partján megalakul Sárkány í'alu,6 5 melynek havasi ha­tárán később több román falu települ (Vád, Kissárkány vagy Sarkanica, Ohába). A feketehalmi vízválasztóról lesiető Debran patak mellett telepedik Debran német falu, amely a mai Páró vagy Mikófalva helyén volt.6 6 Sárkány szász falu Páró felőli határszélén a Doberonch helynév máig őrzi a valószínűleg már 1241-ben elpusztult falu régi nevét.6 7 Ettől északra katolikus falu volt Venice. Györffy György szerint nevének Velence olasz városállam nevéből való eredeztetését tá­mogatja, hogy Venice és a szomszédos Páró vidékén három helyen található Ve­lence szláv Mlec neve: Virful Mleci vagy Mlecs.60 A Rika útja keleti torkában, a Kormos patak torkolatvidékén alakul meg a Cormosbach-nak nevezett német telep, amely a mai Felsőrákossal azonosítható.69 Magán a tulajdonképpeni Barcaságon a lovagrend teljesen hadi céloknak rendelte alá telepítéseit. A Barcaságból négy út vezetett a régi és az új gyepűkapuk felé: északon Földvár ellenőrizte az apácai-mirkvásári országutat, Feketehalom a Fogarasföld-Sárkány felé vezető kijáratot, Rozsnyó a törcsi-rukalyi utat és Prázsmár a Tatár­hágó-Utas (Teleajen) felé vezető kaput. a) Földvár volt a lovagrend harcai fővárosa, német neve (Marienburg) máig őrzi a lovagok védszentjének emlékét (Cruciferis de hospitali sanctae Mariae).70 Földvár határa északon egész az apácai Országútig terjedt, ezért Szászmagyarós és Szászveresmart folnagyai a földvári bíró joghatósága alá tar toztak. Maga Apáca egy földvári apácakolostortól kapta nevét (hospitali sancti spiritus), a falu német neve (Geist, szászul Geeszt vagy Giszt)71 máig őrzi a földvári kolostor védszent­jének nevét. Az Olt völgyét követő út tehát Apácánál tért nyugatra és az Apácai erdőn (Geisterwald) átkelve ért Kőhalom vidékére.72 b) Feketehalom és az 1265-i IV Béla és István iíjú király harcaibői ismert Feketehalom vára őrizte a Barcaságot7 3 Fogarasfölddel s általában Szeben vár­megyével (a régi Siebenbüigennel) összekötő utat. c) Rozsnyó csak 1331-ben tűnik fel ugyan,7 4 de mivel a rozsnyóiak javították a Rukkor feletti Királykő várat és az ottani hidakat, valószínű, hogy már a lovagrend korában megépült s feladata volt a törcsvári út ellenőrzése. d) 1211 után a lovagrend s egyben a királyság legdélkeletibb helysége Prázs­már volt. A szláv eredetű név egyaránt jelenthet szélföldet s erődített helységet. A bizonyára már 1211 körül megalakult katolikus egyházközség szimbolikusan vette fel a Szent Kereszt nevet, s a prázsmári evangélikus templom Erdély egyetlen keresztalaprajzú temploma. A keresztes vitézek a kun betöréseket már a Nyén völgyében akarták megállítani, de ekkor egy jogi akadályba ütköztek: a lovagrend területe csak a Tatrangig terjedt. Ezért szükségesnek bizonyult az adomány ki­egészítése. 1212. május 7-e után II. Endre a lovagrendnek adományozta a Ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom