Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
1132 BINDER PÁL — 3. A románoknak a Szebeni-havasokban való szereplésére utalnak egy 1383-i oklevél alábbi szavai: assumpserunt ipsi Walachi custodiam servandam in omnibus alpibus ab Tolmacz usque ad Magnam Villám Walachicalem.57 Magunk a vlachok és besenyők erdejét Fogarasfoldével azonosítjuk, s Györffy György érveit a következő történelmi adatokkal cáfoljuk: 1. A Szebeni-havasoknak csak kis része (Nagydisznód és Keresztényfalva közötti rész) tartozott Szebenszékhez. De mivel a Szebeni medencében fekvő havasalji szász falvak természetes határa felteijed az erdőkben és vizekben gazdag havasokra, értelmetlen volna az Andreanum fenti adománya. Csak azon falvaknak van mások erdeire és vizére szüksége, akiknek nincs makkoltatásra való bükkerdejük, malomhajtásra és halászatra való vizük. Mindez megadatott a szebenszéki szász havasalji falvaknak, de nem a tüzelőfában és sebes vizekben szegény Hortobágy-fennsíkbeli szász falvaknak, amelyek földrajzi helyzetükből kifolyólag csak a fogarasfoldi bükkösökre s sebes vizekre számíthattak. 2. A Cód patak völgyének jó része nem tartozott Szebenszékhez, hanem a Fehér vármegyei Talmácsszékhez. A Talmácsi havasok egyik csúcsa máig Párcálabu, ami tehát a talmácsi vár porkolábjának (várnagyának) volt allodiális havasa. Még a század elején is a Cód-völgyi erdők 10 birtokosa a talmácsi várnagyok jogutóda: a Szebeni Tanács, az ún. Hétbírák. Amíg Szeben vidékén Talmács kivételével csak a későn említett Be^ineu csúcs neve utal a besenyőkre, Fogarasföldén az ótörök nevek gyakoribbak. A legjellemzőbb az Olte^ falu régi neve Besimbák vagy Besenpatak, szászul Bessembich, ez pedig „Besenyőkpatak" jelentésű.5 8 A faluval szemben az Olt balpartján fekszik Rukkor, amely török név s követ, sziklát jelent. Érdemes megemlíteni, hogy a román Bolovanu bojárcsalád, amelynek neve „kőbálvány" jelentésű, Besimbákon volt honos.5 9 A Gravuly (Greavul) családnév arra utal, hogy itt szász gerébek is éltek. Itt említjük meg, hogy az Olt-jobbparti Földvár szász neve Felber, ez pedig a besenyők és kunok régi német nevéből (Valwen, Valbin) származhat.6 0 3. A Szebeni havasokban 1383-ban ösvény- és határozó románokat említenek, de ők nem éltek Szebenszékben, hanem a talmácsi várnagy alárendeltjei voltak. Maga Talmács besenyő telep nem románosodott el, hiszen a középkor folyamán végig szász falu volt, 1332-ben már a Szebeni prépostsághoz tartozó katolikus plébánia. Talmácson kívül a hasonnevű szék minden faluját azonban a 14. század óta említett románok lakták. 1322-ben Szelistye (Magna Villa, Grossendorf) valóban román falu, de nem egy századdal korábban, amikor még nem létezett. Erről alább különben még szólunk. III. A Német Lovagrend a Barcaságon (1211-1224) és az első havaselvi hódítások 1. A Barcaság kiterjedése 1211-ben A Német Lovagrend barcasági szereplése gyakori téma az újabb történetírásban,6 1 ezért ez alkalommal inkább csak a problémakör történelmi-földrajzi vetületével foglalkozunk.
