Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
IIA VASELVE V AIDASÁG MEGALAKULÁSA 1131 Szempontunkból azonban az adomány a következő mondata miatt fontos: „Item etiam confirmamus in praesenti privilegio terram quam prius eidem monasterio contuleramus, exemptam de Blaccis, pro remedio animae nostrae per fidelem ac dilectum nostrum Benedictum tunc temporis vaivodam assignari facientes." A fenti részletből kitűnik, hogy az említett adomány még a cisztercita kolostor alapítása idején történt. Az 1223. évi oklevél tehát megerősíti II. Endre (1205-1225) egy régebbi adományát, mely szerint a monostor helyét Benedek vajda adományozta, róla pedig tudjuk, hogy 1202-1206, valamint 1208-1209 között viselte ezt a tisztséget. A legtöbb történész már 1202-re teszi a monostor építésének kezdetét. Ezek szerint az itteni románok már a 12-13. század fordulóján itt éltek. Ezek szerint az 1202-re utaló 1223. évi oklevél megelőzi az 1210. évit s a románokat említő első oklevélnek számít. A „terram ..., exemptam de Blaccis" értelmezése vitatott. Makkai László arra hajlik, hogy itt az exempta alatt kiváltságot értünk, tehát akkor a fogarasföldi románok a határvédőknek kijáró kiváltságot kaptak. Egy 1430. évi oklevél különben Kercet Fogarasfoldén fekvőnek mondja (monasterii gloriosissimae Virginis Mariae in Kercz in terra videlicet Fugrasch fundati et constructi).52 Mások az „exemptas de Blaccis" kifejezést úgy értelmezik, hogy Kerc határáról elűzték a románokat.5 3 Makkai László eképpen értelmezi az 1223-as terra exempta de Blaccis kifejezést: „exemptio a középkorban bizonyos iurisdictio alól való mentesítést jelent, tehát itt a (románoknak) autonómiájuk volt (exemptio — liberatio ab iurisdictione).53/a . Magam a kiváltságos románok földje értelmezés felé hajlok, mivel nemsokára, 1252-ben az egész dél-erdélyi románok löldjét nevezték el Kercről. d) A románok és besenyők erdejének kérdése (1224) 1224-ben II. Endre az erdélyi szászok „Andreanum" néven ismert adománylevelében meghatározza a II. Géza alatt betelepedett németek jogait s a többi között nekik adományozta a románok és besenyők erdejét s ezentúl az itteni vizeket is közösen használhatták az említett románokkal és besenyőkkel (silvam Blacorum et Bissenorum cum aquis usus communes exercendi cum predictis scilicet Blacis et Bissenis).54 A vlachok és besenyők erdejének földrajzi meghatározása máig vitatott kérdés. A régebbi kutatók (G. A. Schuller, Hunfalvy Pál, Tamás Lajos, Kniezsa István, Oskar Wittstock, Maja Philippi és mások) ezt a Fogarasföldön vélték megtalálni.55 Az újabb történészek (G. Müller, Otto Mittelstrass, GyöríTy György) Szelistye vidékén, tehát a Szebeni havasok területén keresik a vlachok és besenyők erdejét. Györffy György ezt a következőkkel indokolja: — 1. A szebeni szászok földjéhez területileg közvetlenül a Szebeni havasok csatlakoznak s ennek északkeleti része a 14-19. században kimutathatóan a szászok Szebeni székéhez tartozott. — 2. A Szebeni-havasok kelet felé folyó fő vize a Cód a Be^ineu hegy közelében ered és ugyanez a folyó Talmács falunál ömlik az Oltba.
