Századok – 1995

Közlemények - Veszprémy László: Szent Rasso és a kalandozó magyarok V/1063

Veszprémy László SZENT RASSO ÉS A KALANDOZÓ MAGYAROK 1. A Rasso-hagyomány A dél-német hagiográfiában jól ismert az augsburgi Szt. Ulrich valamint a sankt galleni Wiborada kapcsolata a magyar kalandozókkal.1 E szentek történetiségéhez kétség sem férhet, Szt. Ulrich életírása pedig tudvalévően a kalandozókra vonatkozó egyik legértékesebb forrásunk. Velük ellentétben Szt. Rasso a legendák világából lép elénk, mint a magyarok felett többször győzedelmeskedő bajor hadvezér, aki élete végén monostort alapít, zarándokú tra indul, majd az általa alapított monostorban — az Amper menti Wörth, ma Grafrath, 1132-től a dießeni kolostorhoz tartozik — éri a halál.2 A név hitelét egyébként talán emelhette, hogy a 11. század első feléből valóban van adat egy bizonyos Graf Rasso von Dießenröl. Birtokügyekkel kapcsolatban említik a freisingi dóm tradícióskönyvében, vélhetőleg a század negyvenes éveiből.3 Arra azonban nincsen adatunk, hogy a középkorban e két Rassót azonosnak tekintették volna. Eletének legfontosabb évszámaiban is bizonytalanok vagyunk. Ha valóban létező személyről lenne szó, akkor a valószínűbb az lenne, hogy június 19-én halt meg, mivel a középkori nekrológiumokra ebben a vonatkozásban bizton számíthatunk. Bár rögtön megjegyezzük, hogy Grafrathban és Andechsben május 19-én ünneplik, míg június 19-én Dießenben és Unter-Gamenriedben, aminek persze a búcsújárásból fakadó gyakorlati okai is lehettek. A dießeni nekrológiumban ugyan a 13. század elején még nem szerepel, de néhány évtized múltán már bejegyzik nevét június 19-hez: „Meghalt Graf Razo, alti Wörthben — ti. Amperwörthben — kolostort alapított." E kései bejegyzés nyilván még tovább bonyolítja a Rassokultusz homályba vesző eredetét, s korai kultuszának lehetőségét komolyan megkérdőjelezi.4 Korai tiszteletét hasonlóképpen kétségbe vonja, hogy II. Ince pápa 1132-ben Ammerseenek kiadott privilégiuma semmilyen utalást sem tartalmaz arra, hogy Rasso Amperwörth ben lenne eltemetve, bár1 a területen említ egy kápolnát.5 Rasso halála évét illetően a legkülönfélébb változatok ismeretesek a modern szakirodalomban: 953, 954 vagy éppen 1050, aminek persze egy részben mitikus személy esetében nincsen túl nagy jelentősége. A magyarokkal határozottan I. Henrik bajor herceg uralkodása alatt hozzák kapcsolatba /947-955/, s így válhatott egy 948. évi bajor győzelem hős hadvezérévé. Az egykorú német évkönyvek megemlékeznek egy 948-ra datálható bajor győzelemről, igaz,Rassó nevéről mit sem tudnak.6