Századok – 1995
Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033
A MAGYAR FEJEDELEM ÉS KÍSÉRETE A 10. SZÁZADBAN 1047 JEGYZETEK 1 Scriptores Rerum Hungaricum tempore ducum regumque stirpis Arpadiane gestarura. Ed. E. Szentpétery. I—II. (Budapest, 1937-38). továbbiakban SRII. I. 88.; A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, ed. Györffy Gy. (Budapest, 19752), 168. (a továbbiakban MEH). 2 SRH I. 93-95., MEH 171. 3 SRH I. 106: „...ubi etiam post conversionem Hungarorum edificata est ecclesia, que vocatur Alba, sub honore beate Marie virginis". MEII 176-77. 4 Pauler Gy.: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Bp. 1900. 40-41, 156-57, 158.; Györffy Gy.: Die Landnahme der Ungarn aus historischer Sicht. Ausgewählte Probleme der europäischen Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters. Vorträge und Forschungen XLI. Teil 2. (Sigmaringen, 1994), 78. 5 Györffy Gy.: Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest története I. szerk. Gerevich L. (Bp. 1973) 265.; Györffy Gy.: Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás. (Bp. 1988.), 119.; A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története I-XII. Szerk. Erdélyi L. - Sörös P (1902-1916), VII. kötet 494; Györffy, Gy. (ed.): Diplomata Hungáriáé Antiquissima I. (Bp. 1992) 91. 6 Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959), 147.; Kubinyi A.: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM 16 (1964) 92. 7 A Kurszán-Kuszán-Cussal azonosítást részben vagy egészben számos történész és nyelvész vallotta: Pais D.: Budapest kialakulásának kezdetei. Mny 50 (1954) 508-509., Kristó Gy.: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged 1993. 60-65., Györffy Gy.: Tanulmányok... 142., 143^44., 147-48.; Kubinyi A.: Budafelhévíz... 63. jegyzet.; MEII 268-69. Aventinus adata.; Gombos A.: Catalogus Fontium Históriáé Hungaricae I. (Bp. 1937), 140, 915.; Fontes byzantini históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpád descendentium. ed. Moravcsik Gy. (Bp. 1984), 59.; MEH 106.; Kristó Gy.: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. (Bp. 1980), 156-57. Ma már azonban Kristó nem fogadja el a nevezett személyek azonosságát: Honfoglaló fejedelmek... 83-85. A kérdés nyelvészeti oldala sem finnugrista, sem turkológus részről nincs lezárva. Ezzel kapcsolatban a Kurszán vára azonosítását is vitatják. A korábbi azonosításokra: Fügecli E.: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. TBM 13 (1959) 14. Erős kételyeit jelezte Bóna /.: Az Árpádok korai várairól. (Debrecen 1995) 21-22. Kételyének részbeni oka az egykori ásatások negatív tanúsága, a 10. századi leletek hiánya. A kérdés, sajnos, ma már nem ellenőrizhető. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a legújabb ásatások során is felmerült ez a probléma. Gyakorlott szemű középkoros régész jelenlétekor viszont menten előkerülnek az Árpád-kori települési rétegek vagy objektumok. 8 Györffy Gy.: Tanulmányok... 142, 144.; Szűcs J.: A magyar nemzeti tudat kialakulása (Szeged, 1992), 132, 187-189.; Czeglédy K.: Magvar őstöiténeti tanulmányok. Bp. 1985. 127-28. (Árpád és Kurszán). Czeglédy érvelésére alapít Kristó Gy.: Levedi törzsszövetségétől... 220-28.; Kristó Gy.: Honfoglaló fejedelmek. (Árpád és Kurszán.) (Szeged, 1993) véleménye szerint Levedi, a rangjáról lemondott kündü leszármazottja lenne Kurszán, aki már csak gyula. Nehezen elképzelhető, hogy egy fejedelem egy nem rokon nemzetség javára lemondjon tisztéről, s ezután egy másik öröklődő tisztségből, a gyuláéból, kiüsse annak fejét, majd annak helyére lépjen. 9 Györffy Gy.: Tanulmányok... 141.; Jankovich M: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Bud. Rég. 19 (1959) 86-88: 1496-ban II. Ulászló búcsú engedélyezését kéri a pápától, mert az egyház a főpapok és a főurak körében nagy tisztességnek öi-vend. László Gy.: Árpád népe (Bp. 1988), 149-150. A Meroving kori soros temetőkben megfigyelték, hogy a nemesi sírok fölé utólag templom épült pl. Flonheimben, vagy Morkenben: Steuer, II.: Frühgeschichtliche Sozialstrukturen in Mitteleuropa. Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göltingen. Nr. 128 (Göttingen 1982) 398-99. (továbbiakban Steuer, II: Sozialstrukturen 1982). 10 SRII I. 344: a 14. századi krónikakompozíció. Kristó Gy.: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Hist. 55 (Szeged, 1976) 19, 35 szerint csak Taksony halála után nyerte el ez az udvar a nevét. 11 A Taksony nevét őrző szállások Taksony Pozsony megyében, ma Galánta része (Matuskovo), és Taksony Tiszabura mellett Heves megyében. Györffy Gy.: A honfoglaló magyarok településrendjéről. Arch. Ért. 97 (1970) 207, 221.; Kristó Gy.: Szempontok... 35.; Kristó Gy. - Makk F. -Szekfü L.: Adatok korai helyneveink ismeretéhez. Acta Hist. 44 (Szeged, 1973) 45.
