Századok – 1995

Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033

1038 MESTERIIÁZY KÁROLY osztályhoz, ill. a társadalom felső rétegéhez tartoznak. A várakozásnak megfelelően az ország közepén lenne a helyük. Gyakorlatilag egyidejűleg született meg Györffy Gy. történeti koncepciója, melynek régészeti vetületét Dienes I. mutatta be. Mindketten a keleti nomád társadalmak szerkezetét vették alapul. Györffy főleg a türk-kazár és a kun társadalom jellegzetességeit, Dienes pedig a mongol társadalom Vlagyimircov által felvázolt képét használta analógiának.2

6

E társadalmak élén a törzsi nemzetségi arisztokrácia áll. A középréteget zömmel a katonai kíséret fegyveres elemei képezik, a társadalom alsó rétegét pedig a nemzetségek népe és a meghódítottak alkotják. A fenti modell szintén általános rétegződést vett alapul, a helyi viszonyokból való induktív bizonyítása azonban elmaradt. Önként adódott ugyanis a lehetőség: ha a magyar társadalom köznépét a bjelo-brdo kultúrának nevezett szegényes régészeti anyagban fedezzük fel, akkor a középréteget a László Gy által felismert, nagycsaládi kötelékben élő és temetkező fegyveres közösségek temetői jelzik. Jóval később, és nem is a hazai kutatás vetette fel, hogy a magyar temetők interpretációja tulajdonképpen abból a képzetből indul ki, hogy a temetők nagysága és a leleteloszlás közvetlenül tükrözi vissza az egykori társadalmat.27 A kíséret szerepét elsőként felismerő modellben végső soron minden fegyverviselő férfi valamely kíséret tagjává lett. A létező, vagy csak helynévből kikövetkeztetett földvárakat egy nemzetségfő központjának határozták meg, a körülöttük vagy mellettük levő fegyveres sírokat és temetőket a kíséret sírjainak vagy temetőinek, így a Kisvárda körüli temetőket (Bezdéd, Epeijeske, Tuzsér, stb.) egy feltételezett várdai vezér népének gondolta Dienes I.2

8

A szabolcsi földvár környezetében levő sírokat (Zalkod, Kenézlő) az ott székelő nemzetségfőhöz kapcsolták.2

9

Árpád fejedelem kíséretének tagja lett a farkasréti sírban nyugvó előkelő, Ond törzsfő kíséretének tagjává a szerencsi sír halottja.3

0

A geszterédi gazdag sírban Bogát vezér földi maradványait vélték felfedezni.3

1

Bizonyos zavar akkor állt elő, amikor Rakamazon egy szintén rangos férfi sírja került elő.3

2

De a modell rugalmassága áthidalt minden nehézséget: Szabolcs fejedelem vezére lett a rakamazi nemzetségfő, miközben a szabolcsi földvár sáncába már egy honfoglaló ős sírját is betöltötték a sánc felhordásakor, valamikor a 10. század végén vagy a 11. század elején. Többnyire azonban semmi bizonyíték sem állt rendelkezésre e várak korát illetően, miközben a kérdéses sírok vagy temetők aligha későbbiek a 10. század közepénél. E modellben a Felső-Tisza vidék temetőit egységesen a fejedelmi kísérethez kapcsolták. Egy fokkal ugyan tisztázódott a temetők társadalmi megítélése, viszont érthetetlen maradt az ország közepének leletszegénysége, a gazdag sírok hiánya. A harmadik modellt magam próbáltam meg kidolgozni. Alapul a királyság első évszázadának társadalmi rétegződését vettem. Éppen Anonymustól tudjuk, hogy célja az volt, hogy Magyarország nemeseinek származását méltón megmutassa. A 12-13. századi nemzetségek eredetüket honfoglaláskori elődökre igyekeztek visszavezetni. Ebből kiindulva lehetőség kínálkozott az ősinek mondott nemzetségek központjaiban régészeti kutatást végezni. A régészetileg értékelhető emlékek azonban nem az új ásatások során kerültek elő, hanem a korábbi leletmentések és ásatások véletlenszerűen megmentett anyagát kellett vallatóra fogni.