Századok – 1994

Történeti irodalom - Paul Robert Magocsi: Historical Atlas of East Central Europe (Ism.: Niederhauser Emil) III–IV/780

781 TÖRTÉNETI IRODALOM Mielőtt futólag áttekintenénk a térképeket, egy szót kell ejteni a régió egyik legkényesebb problémájáról, a helynevekről. Magocsi azt a megoldást választja (az első néhány térkép kivételével, ahol az ókori nevek szerepelnek), hogy a mai hivatalos nevet használja, bár nem ritkán alatta zárójelben a történeti elnevezést is feltünteti. Tehát Bratislava, és alatta olykor Pozsony, olykor pedig Pressburg. Az atlaszhoz tartozó névmutató minden nyelvi változatot közöl, ezek pedig utalószóként szerepelnek. így tehát bármelyik nyelvi változat könnyen kikereshető. Atlaszról lévén szó, világos, hogy alapvetően a területi változások kerülnek bemutatásra, a magyarázó szöveg is elsősorban ezekre utal. A térképeknek több fajtája van. Vegyük először azokat, amelyek a terület egészét ábrázolják. Az I. térkép hegy- és vízrajzi, a különböző földrajzi zónákat mutatja be. A 2. térkép 400 körül mutatja be a térséget, érdemben a római birodalom területét. A szöveg említi a dáko-román kontinuitás kérdését, de sejteni engedi, hogy nem fogadja el. A 2/a. melléktérkép a különböző szláv őshaza-elképzeléseket mutatja be, persze a fontosabbakat, a 2/b. Konstantinápoly helyrajzát. A következő, a 7-8. századi helyzetet bemutató rész a vlachokat a Balkán belsejében ábrázolja. Általában nem ad színes felületeket, csak a törzsneveket ábrázolja ez a térkép, Samo birodalmát elég nagynak tünteti fel. A 4. térkép a 9. századi helyzetet mutatja be, amikor a frank állam, Bizánc és a bolgár állam harcol a térségért. Az 5. térkép az egyes országokat mutatja be, színes felülettel, 1050 táján, Magyarország esetében a Kárpátok karéját lakatlannak tünteti fel. A 6. térkép a feudális széttagoltságot mutatja be 1250 körül. A 6/a. térkép a mongol invázió útvonaláról ad áttekintést. A 10. térkép 1480 körül mutatja be az egész térséget, a 14. 1570 táján, majd a 18. 1648-ban, a 21. 1721-ben, jelezve XII. Károly svéd király hadjáratait. Ugyancsak az egész térséget ábrázolja a 23. térkép 1795-1814 között, a 24. pedig az 1815-ös újjárendezést. Természetesen az előbbin a hadjáratok ábrázolása nagy szerepet kap. A 36. térkép 1910 helyzetét mutatja be, a közigazgatási egységeket a térképen számok jelzik, a feloldás a szövegben található. Részletes szöveggel mutatja be a 37. térkép az első világháborút, a 38. pedig az 1918 23-ra kialakult új határokat, szintén részletes szöveggel. A 44. térkép az 1930-as helyzetet ábrázolja, szintén jelezve a közigazgatási egységeket. A két következő térkép a második világháborút ábrázolja, az első 1939 42, a második 1943-44 vonatkozásában. Az alapszínezés mindig a kiindulópontot jelzi, hozzá képest a változásokat vonalak. A 47. térkép a második világháború utáni helyzetről tájékoztat, az 50. pedig az 1992-es helyzetről, megjegyezve, hogy éppen polgárháború van a terület egy részén. A térképek következő típusa két országot vagy országcsoportot ábrázol, rendszerint résztérképeken. A 7. térkép a lengyel- litván és a cseh államot a 13 15. században, a szöveg a huszitizmust vallási és nemzeti mozgalomnak mondja. A 8, térkép Magyarországot, Horvátországot és Velencét tárgyalja a 14-15. században, a 9. Bulgáriát, Szerbiát, Boszniát és az Oszmán Birodalmat a 14-15. században, egy résztérképpel Szerbiáról. A 19. térkép a lengyel litván és a Habsburg-birodalomról tájékoztat, meg Erdélyről, a 16-17. században. A 20. térkép az oszmán birodalmat, de újra a Habsburgokét mutatja meg ugyancsak a 16-17. században. A 22. térkép két résztérképen Lengyelország három felosztását, illetve a Habsburg-és az Oszmán Birodalmat mutatja be a 18. században. A 25. térkép két résztérképen Ausztria 1815-66. ill. Ausztria- Magyarország 1867-1914 közti beosztását adja meg, a magyar vármegyék elnevezése itt magán a térképen található. A 26. térkép két résztérképe a Balkán helyzetét ábrázolja 1817-77, illetve 1877-1912 között. Ugyancsak a Balkánt mutatja be 1914 előtt a 27. térkép, itt találhatók meg a balkáni háborúk okozta változások, egy résztérkép a korabeli nyelvi megoszlást, egy másik a Macedóniára vonatkozó különböző igényeket ábrázolja. A következő résztérképek az első világháború utáni helyzetben ábrázolják Lengyelországot, külön Danzigot és Csehszlovákiát (39. térkép), Magyarországot és Romániát egy-egy résztérképen (40. térkép), Jugoszláviát 1941-ig, ill. 1941-89 közt, (41. térkép) Triesztet, Isztriát és Albániát (42. térkép) és Bulgáriát és Törökországot (43. térkép). Л címekben mindig a 20. század szerepel. Nagyon instruktívak a gazdasági és kulturális térképek (beleértve az utóbbiba az egyházakat is). A II. térkép az 1450 körüli helyzetet mutatja be, a főbb közlekedési útvonalakat, és betűvel jelezve egy-egy terület fő terményét, országhatároktól függetlenül. A 12. térkép ugyanebben az időpontban az egyházi szervezetet, a szöveg szól az egyes egyházmegyék szervezéséről. Egy résztérkép az Athosz-hegyi kolostorokat ábrázolja, a térkép tehát mindkét keresztény egyház beosztását felöleli. A 15. térkép a reformációt, a 16. az ellenreformációt ábrázolja. Nagyon érdekes a 18. térkép a kultúra 18. századbeli állapotáról, az egyetemek és a nyomdák jelzésében a 15. századig megy vissza, színnel jelezve az alapítás évszázadát. Az újkori gazdaságtörténet fontos mozzanatát ábrázolja a 28. térkép, a vasútvonalakat és a csatornákat, színnel jelezve, 3 korszakra bontva, az építés idejét. Ennek megfelelően az egyébként megszokott áttekinthetőség mintha elmaradna, a részletesebb tanulmányozás azonban nagyon tanulságos. A 31. térkép az 1914 előtti oktatási és kulturális intézményeket ábrázolja, az előző század elejéig visszanyúlva, úgyhogy voltaképpen egyfajta áttekintést is ad a nemzeti megújulási mozgalmaktól kezdve, nemcsak múzeumok és kulturális egyletek szerepelnek itt az egyetemek és főiskolák mellett, hanem a nemzeti fejlődés szempont-