Századok – 1994

Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102

112 SÁNDOR PÁL 39 Korányi (Krónfeld) Frigyes: neves belorvos, egyetemi tanár. Született Nagykállóban, 1828. de­cember 28-án. Meghalt Budapesten, 1913. május 19-én. Lásd hozzá Zétény, id. m. 152 1. 40 Zétény, id. m. 188. 1. 41 U6. id. m. 170. 1. 42 MIOK Évk. Budapest, 1976. 20-27.1., valamint Zétény, id. m. 128. 1. 43 Dr. Fábó Bertalan, Tyroler József. IMIT. Évk. 1910.162-170.1. és Kertai Friedrich Klára, Tyroler József. MIOK. Évk. 1979/80. Budapest, 1980. 220-230.1. Tyroler J. született 1822-ben, meghalt Budapes­ten 1854-ben. 44 Reményire lásd a róla szóló művészeti lexikonokat. 45 Bernstein Béla: A negyvennyolcas forradalom... id. m. 75. 1. 46 Schwab Lőw: pesti főrabbi. Született a morvaországi Kruknauban, 1794. március 11-é. Meghalt Budapesten, 1857. április 3-án. Matematikával és filozófiával is foglalkozott. 47 Büchler Sándor, id. m. 461-463. 1. 48 Oppenheimer (Hirsch) Dávid Hermann született Temesváron, 1794-ben. Meghalt ugyanott 1859-ben. A család német földről eredt. A helytartóság Temes megye és a katonai határőrvidék rabbija címmel ruházta föl, akinek az egész Bánságban kizárólagos joga volt esketéseket végezni. 49 Minderre lásd, Dr. Singer Jakab: A temesvári zsidók az 1848-49-iki szabadságharcban. Temesvár, 1914. Юп. a Történelmi és Régészeti Értesítő 1913. évi III-IV. füzetébő. 1-4. 1. 50 Dr. Schweitzer József, Magyar írók magyar rabbikról. MIOK. Évk. 1973/74. Budapest, 1974. 196-198.1. Lőw Lipótra lásd a 16. jegyzetben írottakat. 51 Kohn Sámuel: pesti főrabbi. Született Baján, 1841. szeptember 21-én. Meghalt 1920. március 11-én. 1865-ben avatták bölcsészdoktorrá a breslaui egyetemen. 1866-ban a Pesti Izraelita Hitközség rabbija. Megírta, A zsidók története Magyarországon című művét, amelynek csak első — 1526-ig terjedő — kötete látott Budapesten napvilágot. A szombatosokról és egyéb vallási tárgyú kérdésekről is értekezett. Irodalomtörténeti munkásságot is folytatott. Királyi, majd udvari tanácsos. Később főrabbi. Klapka a levelet németül írta a főrabbinak. A szöveget Venetianer közli sokat említett munkája 198-200 lapjain. „An unserem Unabhängigkeits Kampfe in den Jahren 1848 und 49 beteiligten sich in der hingehendsten Weise auch -unsere israelitischen Landsleute." Stb. A levelet magyar fordításban már közöltük a História 1992. évi 8. század 26-27. oldalain. 52 Lévay Henrik: kisteleki báró, közgazdász. Született Jankovácon, 1826-ban. Meghalt Budapesten, 1907. december 16-án. A függetlenségi harcban hadnagy volt. 53 Rothfeld Sámuel: hírlapíró. Született Pesten, 1830-ban. A szabadságharcban való részvétele miatt, Világos után bujdosnia kellett. Budapesten, 1896. március 3-án halt meg. 54 Hazay Ernő: publicista. Született Temesvárott, 1819-ben. Szélsőbaloldali politikus, aki a magyar köztársaság ügyéért kardoskodott. Világos után az osztrák hadbíróság halálra ítélte, de sikerült külföldre menekülnie. Néhány év múlva kegyelmet kapott és visszajött Pestre, ahol újságírói tevékenységet folyta­tott. Egy ideig visszavonult birtokárá, ahol gazdálkodott, később azonban (1867 után) ismét élénk publi­cisztikai tevékenységet fejtett ki. Szülőhelyén Bátorkesziben halt meg 1889-ben. 55 Holländer Leó: а 48-as magyar honvédség főbiztosa, a magyar zsidó közügyek érdemes harcosa. Született Eperjesen, 1806-ban, meghalt ugyanott 1887-ben. 1840-ben ő vezette a zsidó küldöttséget az országgyűléshez. A szabadságharcban őrnagy, mint főhadbiztos. A kapituláció után állandó rendőri fel­ügyelet alatt áll. 1861-től újabb tevékeny harcosa az emancipációnak. Részt vett a budapesti Rabbiképző m (Oppodi), 1848-ig Oppenheim Alajos Győző: a forradalom kitörésekor könyvelő. Szü­letett 1818-ban, a helység nevét nem ismerjük. Meghalt Budapesten, 1899-ben. 48 májusától számtiszt a Közlekedésügyi Minisztériumban; 49. május 22-től főszámvevő százados a Honvédelmi Minisztérium számvevőségi osztályán egészen a kapitulációig. 1867-68-ban kereskedő, a pesti Honvédegylet tagja; ke­reskedelmi törvényszéki becsüs Budapesten. 57 Szarvady Frigyes: jeles hírlapíró, a kormányt Párizsban képviselő Teleki László titkára, diplomata. Született Újvidéken, más adat szerint Szabadkán 1822-ben. Meghalt Párizsban, 1882-ben. A bécsi, prágai, pesti egyetemeken tanult jogot s 1847-ben ügyvédi irodát nyitott Pozsonyban. Innen írta szabadelvű cikkeit a párizsi Constitutionelle-nek. Cikkei miatt a bécsi rendőrség nyomozást indított ellene, de nem tudták leleplezni. Dolgozott a Pesti Hírlapnál és a Pressburger Zeitungnál. Vezércikkeivel a magyar nemzeti ügyet szolgálta. A bukás után Franciaországban folytatott újságírói tevékenységet. A párizsi emigránsok vezető köreihez tartozott, aki Teleki Lászlóval, annak haláláig, szoros összeköttetésben volt. 58 Venetianer, id. m. 201-204. 1. Lásd hozzá: Marczali Henrik, A zsidók emancipációja a szabad­ságharc korában. IMIT. Évk. 1933. 90-97. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom