Századok – 1994
Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102
112 SÁNDOR PÁL 39 Korányi (Krónfeld) Frigyes: neves belorvos, egyetemi tanár. Született Nagykállóban, 1828. december 28-án. Meghalt Budapesten, 1913. május 19-én. Lásd hozzá Zétény, id. m. 152 1. 40 Zétény, id. m. 188. 1. 41 U6. id. m. 170. 1. 42 MIOK Évk. Budapest, 1976. 20-27.1., valamint Zétény, id. m. 128. 1. 43 Dr. Fábó Bertalan, Tyroler József. IMIT. Évk. 1910.162-170.1. és Kertai Friedrich Klára, Tyroler József. MIOK. Évk. 1979/80. Budapest, 1980. 220-230.1. Tyroler J. született 1822-ben, meghalt Budapesten 1854-ben. 44 Reményire lásd a róla szóló művészeti lexikonokat. 45 Bernstein Béla: A negyvennyolcas forradalom... id. m. 75. 1. 46 Schwab Lőw: pesti főrabbi. Született a morvaországi Kruknauban, 1794. március 11-é. Meghalt Budapesten, 1857. április 3-án. Matematikával és filozófiával is foglalkozott. 47 Büchler Sándor, id. m. 461-463. 1. 48 Oppenheimer (Hirsch) Dávid Hermann született Temesváron, 1794-ben. Meghalt ugyanott 1859-ben. A család német földről eredt. A helytartóság Temes megye és a katonai határőrvidék rabbija címmel ruházta föl, akinek az egész Bánságban kizárólagos joga volt esketéseket végezni. 49 Minderre lásd, Dr. Singer Jakab: A temesvári zsidók az 1848-49-iki szabadságharcban. Temesvár, 1914. Юп. a Történelmi és Régészeti Értesítő 1913. évi III-IV. füzetébő. 1-4. 1. 50 Dr. Schweitzer József, Magyar írók magyar rabbikról. MIOK. Évk. 1973/74. Budapest, 1974. 196-198.1. Lőw Lipótra lásd a 16. jegyzetben írottakat. 51 Kohn Sámuel: pesti főrabbi. Született Baján, 1841. szeptember 21-én. Meghalt 1920. március 11-én. 1865-ben avatták bölcsészdoktorrá a breslaui egyetemen. 1866-ban a Pesti Izraelita Hitközség rabbija. Megírta, A zsidók története Magyarországon című művét, amelynek csak első — 1526-ig terjedő — kötete látott Budapesten napvilágot. A szombatosokról és egyéb vallási tárgyú kérdésekről is értekezett. Irodalomtörténeti munkásságot is folytatott. Királyi, majd udvari tanácsos. Később főrabbi. Klapka a levelet németül írta a főrabbinak. A szöveget Venetianer közli sokat említett munkája 198-200 lapjain. „An unserem Unabhängigkeits Kampfe in den Jahren 1848 und 49 beteiligten sich in der hingehendsten Weise auch -unsere israelitischen Landsleute." Stb. A levelet magyar fordításban már közöltük a História 1992. évi 8. század 26-27. oldalain. 52 Lévay Henrik: kisteleki báró, közgazdász. Született Jankovácon, 1826-ban. Meghalt Budapesten, 1907. december 16-án. A függetlenségi harcban hadnagy volt. 53 Rothfeld Sámuel: hírlapíró. Született Pesten, 1830-ban. A szabadságharcban való részvétele miatt, Világos után bujdosnia kellett. Budapesten, 1896. március 3-án halt meg. 54 Hazay Ernő: publicista. Született Temesvárott, 1819-ben. Szélsőbaloldali politikus, aki a magyar köztársaság ügyéért kardoskodott. Világos után az osztrák hadbíróság halálra ítélte, de sikerült külföldre menekülnie. Néhány év múlva kegyelmet kapott és visszajött Pestre, ahol újságírói tevékenységet folytatott. Egy ideig visszavonult birtokárá, ahol gazdálkodott, később azonban (1867 után) ismét élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Szülőhelyén Bátorkesziben halt meg 1889-ben. 55 Holländer Leó: а 48-as magyar honvédség főbiztosa, a magyar zsidó közügyek érdemes harcosa. Született Eperjesen, 1806-ban, meghalt ugyanott 1887-ben. 1840-ben ő vezette a zsidó küldöttséget az országgyűléshez. A szabadságharcban őrnagy, mint főhadbiztos. A kapituláció után állandó rendőri felügyelet alatt áll. 1861-től újabb tevékeny harcosa az emancipációnak. Részt vett a budapesti Rabbiképző m (Oppodi), 1848-ig Oppenheim Alajos Győző: a forradalom kitörésekor könyvelő. Született 1818-ban, a helység nevét nem ismerjük. Meghalt Budapesten, 1899-ben. 48 májusától számtiszt a Közlekedésügyi Minisztériumban; 49. május 22-től főszámvevő százados a Honvédelmi Minisztérium számvevőségi osztályán egészen a kapitulációig. 1867-68-ban kereskedő, a pesti Honvédegylet tagja; kereskedelmi törvényszéki becsüs Budapesten. 57 Szarvady Frigyes: jeles hírlapíró, a kormányt Párizsban képviselő Teleki László titkára, diplomata. Született Újvidéken, más adat szerint Szabadkán 1822-ben. Meghalt Párizsban, 1882-ben. A bécsi, prágai, pesti egyetemeken tanult jogot s 1847-ben ügyvédi irodát nyitott Pozsonyban. Innen írta szabadelvű cikkeit a párizsi Constitutionelle-nek. Cikkei miatt a bécsi rendőrség nyomozást indított ellene, de nem tudták leleplezni. Dolgozott a Pesti Hírlapnál és a Pressburger Zeitungnál. Vezércikkeivel a magyar nemzeti ügyet szolgálta. A bukás után Franciaországban folytatott újságírói tevékenységet. A párizsi emigránsok vezető köreihez tartozott, aki Teleki Lászlóval, annak haláláig, szoros összeköttetésben volt. 58 Venetianer, id. m. 201-204. 1. Lásd hozzá: Marczali Henrik, A zsidók emancipációja a szabadságharc korában. IMIT. Évk. 1933. 90-97. 1.
