Századok – 1994
Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102
110 SÁNDOR PÁL amelyet a ház — minden észrevétel nélkül — „köztapssal" elfogadott.5 8 Augusztus 13-án Görgey fegyverletételre kényszerült Világosnál s ezzel nemcsak a szabadságharc ügye veszett el, de az emancipációról szóló törvényjavaslat nem szentesülhetett. Puszta elv maradt, s megvalósításának hiánya súlyos örökséget hagyott hátra a történelmi jövendó számára. JEGYZETEK 1 Tárgyunk szempontjából nem térünk ki ezek részletezésére. Összefoglalólag utalunk a Magyarország Története 1790-1848 című szintézis 2. kötetében a 779-784. lapokon írottakra. Főszerkesztő: Mérei Gyula, szerkesztő: Vörös Károly. Budapest, 1980. 2 Magyar Törvénytár. 1836-1868. Budapest, 1896. 175-176.1. 3 A részletekre lásd: Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Budapest, 1986. évi kiadás 101-104.1. Továbbá: Csetényi Imre, Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez. Budapest, 1928.13-15.1. Ugyanerről: Simon László: Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790-1848) Különös tekintettel a nemzetiségekre. Debrecen, 1936. 34-37.1. 4 Idézi Büchler Sándor A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig. Budapest, 1901. 430.1. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (a továbbiakban: 1МГГ) kiadványa. XIV. 5 Az 1843/44. évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. Szerkesztette és kiadta Kovács Ferenc. Budapest, 1894. 6. k. 119-400.1. Ugyanerről Simon L. már id. munkájának 65. 1. 6 Bloch Móricz: született 1815-ben, meghalt 1891-ben. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Róla is lásd: Komlós Aladár, Magyar zsidó írók 1848-ban. IMIT. Évk. Szerkeszti: Szemere Samu. Budapest, 1948. 187-192.1. 7 Pesti Hírlap. 1841. szeptember 4. sz. 8 Idézi Büchler, id. m. IMIT. Kiadványa, 410. 1. 9 Szalai György: A hazai zsidóság magyarosodása 1849-ig. Világosság. 1974. 4. sz. 219.1. 9/1 Említi Venetianer, id. m. 142.1. Részletesebben lásd. Kertész Ödön, A százhatesztendős MIKÉFE első negyedszázada. 1МГГ. Évk. Budapest, 1948. 273-293. 1. 10 Schlesinger Ignácz: született Pozsonyban, 1810-ben, meghalt Pesten, 1849. augusztus 22-én tüdővészben. Pesten járt gimnáziumba, az egyetemet Bécsben végezte el és 1832-ben szerezte meg orvosi diplomáját. 11 A Magyarító Egylet-ről is lásd, Grünwald Fülöp: A zsidó ifjúság a magyar szabadságharcban. 1МГГ. Évk. Budapest, 1984.193-206.1. Diósy (néha: Diósi) Márton: hírlapíró. Született 1818-ban, meghalt Londonban, 1892. március 21-én. Cikkei 1845-46-ban a Honderű, a Pesti Divaüap nevű újságokban jelentek meg. 1848-ban az Első Zsidó naptár szerkesztője. A szabadságharc alatt Kossuth titkára. Világos után Londonba emigrált. Nemzeti Kör: színészek, írók, újságírók, ügyvédek, orvosok, hivatalnokok társaságából alakult 1837-ben a haladó irodalmi és művészeti mozgalmakat pártoló egyesületként. Első elrföke Fáy András volt. Ebből vált ki a radikalizálódástól visszalépő nemesi reformerek egy csoportja, 1845-ben megalakítva a Pesti Kör-t, Ráday Gedeon elnökletével. A két Kör 1847-ben Pesü Ellenzéki Kör néven egyesült a konzervatív irányzat előretörésének ellensúlyozására. 12 Venetianer, id. m. 154-158. 1. 13 Horn Ede (Einhorn Ignácz) született Vágújhelyen, 1825. szeptember 25-én, meghalt Budapesten, 1875. november 2-án. Alapítója a pesü radikális reformközösségnek, melynek templomában az első hitszónok. A szabadságharc alatt tábori lelkész. Világos után, mivel Haynau elfogató parancsot adott ki ellene, először Vágújhelyen bújik meg, majd külföldre szökik, Prágába, Lipcsébe, Brüsszelbe, onnan Párizsba. Pénzügyi szakember, aki nagyívű nemzetgazdasági tudományos pályát fut be. Legismertebb munkája A közgazdaságtan a fiziokraták előtt címet viseli (francia nyelven), amiért 3 ezer frankos akadémiai jutalomban részesült. Húsz évi száműzetés után 1869 nyarán végleg hazajön. 1875-ben földművelés- ipar-és kereskedelmi minisztériumi államtitkár és a Terézváros képviselője. 14 Szegfi Mór: író, publicista és szabadságharcos. Született a Somogy megyei Sziliben, 1825. március 5-én. Meghalt Tabon, 1896. augusztus 28-ái: Költeményeket, tárcákat és elbeszéléseket írt az Életképekbe a Pesti Divatlap-ba, a Hölgyfutár-ba, majd a Zsidó Naptár-ba. A szabadságharc alatt a tüzérségnél szolgált századosi rangban. Szemere miniszterelnök titkára is volt. Világos után emigrált és Párizsból, Berlinből, Londonból küldött haza hírlapi tudósításokat. 15 Griinwald Fülöp, id. m. uo. -16 Lőw Lipót: született a morvaországi Czemahorán, 1811. május 23-án. Meghalt Szegeden 1875. október 13-án 1846-ban Nagykanizsán, 1846-50 között Pápán, utána Szegeden volt rabbi. A hazai zsidóság
