Századok – 1994
Dokumentumok - Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai V/922
954 HERMANN ROBERT Pest, 1848. december 12. Az OHB átirata Görgei Artúr vezérőrnagyhoz A Frangepáni osztály18 9 tisztjei a köztük és Beyer őrnagy között fennforgó zsúrlódások [sic!] megvizsgálására haditanácsot kérvén kiküldetni, kérelmük teljesítése végett folyamodványuk Tábornok úrhoz mellékletben áttétetik. Fogalmazvány. MOL OHB 1848:5238. „Ezen számból 2 db." Pozsony, 1848. december 13. Görgei Artúr vezérőrnagy jelentései a.) Kossuth Lajosnak, az OHB elnökének b.) az OHB-nak a.) Thanhoffer alezredes19 0 panaszkodott előttem, hogy ő — alap nélküli gyanúsítás következtében — Lipótvár parancsnokságtól elmozdíttatott, s helye mással töltetett be. Mivel addig, míg valaki ellen világos tények nem szólanak, azt hazafiatlansággal vádolni, s így annak becsületében gázolni [sic!] nem szabad, - s Thanhoffer e részben elégtételt is kíván, mit nekie adni kötelességünk. Felszólítom tisztelettel tfisztelt] Elnök urat, méltóztassék e részben a kellő intézkedést szinte megtenni; - én részemről — amint az ./. alatti melléklet tanúsítja — Thanhoffer igazolására a szükséges nyilatkozatot a pozsonyi hírlap útján közzétettem.19 1 Eredeti tisztázat. MOL OHB 1848:5746. „dec. 16./848." Másolata: MOL Görgey-lt. Elnöki lev. No. 124. b.) A márciusi napokban, s később a honvédsereg alapításakor is, kimondatott a testi büntetésnek eltörlése, helyébe az aránylagos fogházi büntetés hozatott alkalmazásba. Az ezen újabb rendelkezésnek alapul szolgáló elveket az emberiség, s főleg a katonai becsület szempontjából, bármennyire is méltányoljam: lehetetlen azonban annak inpraktikus oldalát — főleg a jelen háborús körülmények között — be nem vallani. A katona állása tiszteletre méltó, mivel föladata a hazát kül- s belellenség ellen védeni, s ezért őt becstelenítő testi büntetéssel illetni, igazságtalan és politika elleni is. De ha a katona feladatát felejtve, jellemét becstelenítő bűntények által bemocskolja, sőt, felejti gyakran emberi méltóságát és baromként lealjasul: ily esetben a felebb említett emberiség-parancsolta elveket nem mellőzni lehetetlen. Amint a feldunai hadsereg parancsnokságát átvevém, csakhamar tapasztalnom kellett, mily káros következményű magára a szolgálatra nézve is, a testi büntetésnek nem alkalmazása, mit azon körülmény tanúsít: hogy a törzsfogházba bírói vizsgálat végett behozott egyének száma naponként legalább hatra rúg, s a legcsekélyebb büntetés, melyre a rabok elítéltetnek, két hónapra terjed; sőt, volt eset rá, hogy azon csapatoktól, melyek saját hadbírósággal ellátva nincsenek, egyszerre száz rab is be-
