Századok – 1994
Dokumentumok - Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai V/922
KOSSUTII ÉS GÖRGEI LEVELEZÉSÉBŐL 929 22-29. között Kossuth kilenc levelet írt Görgeinek, s ebből hét személyes hangvételű, sajátkezű levél. E levelek közül négyet június 25-én írt. Szintén ebből az időből származik az egyetlen olyan ismert Görgei-levél, amelyben a hadügyminiszter és fővezér tegezi Kossuthot. A győri vereség, a komáromi összpontosítás ezt követő elvetése, Görgei leváltása után a levelezés hangvétele ismét hűvösre váltott. 1849. július 6. és augusztus 11. között Görgei csak a hadügyminisztériumnak írt, Kossuthnak nem, illetve néhány értelmező megjegyzést fűzött az oroszokkal folytatott tárgyalásainak anyagát tartalmazó iratmásolat gyűjteményhez.44 Július 8-24. között Kossuth sem írt Görgeinek, s ezt követő leveleinek hangja is meglehetősen rideg. Az újabb kapcsolatfelvétel egyik magyarázata Kossuth részéről az lehetett, hogy érzékelte: a közvélemény ismét kezd Görgei felé fordulni. Augusztus 10-én írott levelében ismét a régi, barátságos hangot ütötte meg, lemondása utáni augusztus 12-i levele már inkább csak a felelősség áthárítását szolgálta. A tegeződés időbeli megoszlása is árulkodó: Kossuth és Görgei 1849. április 7-én Gödöllőn tegeződtek össze, s Kossuth levelei 1849. április 15-28. cs június 7-27. között tegező formájúak; aztán csak augusztus 10-én írt ilyen módon a tábornoknak. Az iratok nyelve általában magyar. Görgey István egy megjegyzése szerint Görgei Artúr nem vette figyelembe Kossuth azon kívánságát, amelyet az OHB elnöke itt közölt november 5-i levelében fejtett ki: ti. hogy a hadseregnél minden parancsok és intézkedések magyar nyelven adassanak ki. Ennek oka az volt, hogy a német nyelv 1848-49-ben „a magyar hadseregnél technikai segédeszköz volt, szükséges és nélkülözhetetlen médium, a hadseregi és vezérkari bonyolult szolgálat közvetítésére". Ugyanakkor valamivel odébb, a Kossuthnak december 18-án írott jelentés kapcsán megjegyzi, hogy bár annak szövege németül szerepel az elnöki levelczőkönyvbcn, Görgei az eredetit magyarul írta, s csak a vezérkar fordíttatta azt németre, „mert a honvédelmi bizottmánynak és elnökének Arthur bátyám mindig magyarul szokott volt írni".45 Görgey István állítását részben megerősíti a tábornok itt közölt november 2-i előterjesztése. A tavaszi hadjárat hadijelentéseinél azonban több, német nyelvű tisztázattal találkozunk; itt valószínűleg az időhiány és a katonai szakkérdések taglalása okozta, hogy a jelentéseket németül írták. Görgei Kossuthnak írott sajátkezű levelei azonban mind magyar nyelvűek. Jelen közleményünkbe felvettük a Magyar Országos Levéltárban, a Görgeycsalád levéltárában található valamennyi olyan, Kossuthnak szóló Görgei-lcvelet és -jelentést, amelyeknek nincs teljes közlésük. Ugyanígy tettünk az Országos Honvédelmi Bizottmány és a Kormányzóelnökség iratai között található Görgei-levelckkel. Ez utóbbiak közül azonban elhagytuk azokat a Görgci-átiratokat, amelyek hadügyminisztériumi iktatószámot viselnek. A hadügyminisztérium iratai között található Görgei-jelentések és -előterjesztések közül csak azokat vettük fel, amelyek a fővezért iratsorozatba tartoznak. Ennek legfőbb indoka az volt, hogy a minisztérium kiadmányainak nagy részét Görgei csak szignálta, s csupán töredékük viseli magán az ő keze nyomát. Másrészt, с kiadmányok felvétele szétfeszítette volna с közlemény amúgy is meglehetősen tágra szabott kereteit. A címet némileg tágabban értelmezve, felvettük viszont azokat a Görgci-jelcntcsckct, amelyek nem közvetlenül Kossuthnak, hanem az OHB-nak szólnak. Nem vettünk lel viszont olyan kísérőiratokat, amelyek az iratmellcklet közlése nélkül semmifajta információs értekkel nem bírnak46 .
