Századok – 1994
Dokumentumok - Spira György: Kossuth hagyatékából V/888
KOSSUTH HAGYATÉKÁBÓL JEGYZETEK 919 A továbbiakban előforduló rövidítések: ein. = elnöki iratok FL = Budapest Főváros Levéltára HHStA = Haus, Hof- und Staatsarchiv, tára NL = Nádori levéltár OHB = аz Országos Honvédelmi Bizott-ME = a miniszterelnökség iratai '48ML = Az 1848-49-i minisztérium levél-Wien; HK = Hadtörténelmi Közlemények HSS = Handschriftensammlung INL = István nádor levéltár KA = Kabinettsarchiv KE = a kormányzó-elnökség iratai KJk = közgyűlési jegyzőkönyv KLÖM = Kossuth Lajos Összes Munkái Közpolg. = közpolgári iratok KPzA = Kossuth-Polizei-Akten KSzKM = a király személye körüli mithek, Wien ÖStA = Österreichisches Staatsarchiv PM = a pénzügyminisztérium iratai PVL = Pest városának levéltára RL = Regnicolaris levéltár TJk = tanácsülési jegyzőkönyv Vegy. = vegyes iratok mány iratai OL = Magyar Országos Levéltár, Bp. ÖNB = Österreichische Nationalbibliomsztérium iratai Szeretnék egyben ehelyütt köszönetet mondani Ádám Magdának, Basics Beatrixnak, Dan Demçeànak, Hegyi Klárának, S. Lengyel Mártának, Pajkossy Gábornok, Pál Lajosnak, Póth Istvánnak és Szőcs Sebestyénnek, akik mind segítségemre voltak az itt bemutatásra került források közlésre történő előkészítésében. 1 Az ügyről bővebben Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig III, Pest, 1868. 83-91.; Miskolczy Gyula (szerk. és bev.): A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában I, Bp. 1927. 372-391.; a Pest megyei közgyűlés 1845. nov. 12-i határozata, közli Miskolczy II, Bp. 1928. 450-451. 2 Batthyány Kázmér gróf Horvátországban is rendelkezett birtokokkal, s így jogosult volt a horvát saborokon való személyes részvételre, illetőleg arra, hogy akadályoztatása esetén magát mással mint absentis ablegatussz&\ képviseltesse. 3 A Zágráb megyei közgyűlés erre vonatkozó 1847. szept. 29-i határozatát közli Miskolczy II, 4 Az 1836 : XXI. törvénycikk kimondotta, hogy az „eddig az Erdélyi Nagy-Fejedelemséghez elszakítva volt magyar-országi úgy nevezett Részek, jelesen Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd vármegyék és Kővár vidéke... Magyar Országhoz... visszacsatoltatnak". Ennek a törvénynek a végrehajtását azonban az érintett törvényhatóságok élén álló udvarhű főispánok, illetve főispáni helytartók a következő években rendre meghiúsították; s ezt az érdekelt törvényhatóságok számos petícióban tették szóvá. Az üggyel tüzetesen foglalkozott utóbb Kossuth is az országgyűlés alsótáblájának 1848. jan. 14-i kerületi ülésén elmondott beszédében, KLÖM XI (szerk. és bev. Barta István), Bp. 1951. 445-465. 5 Az 1845. szcpt. 21-én Bécsben kelt 15 291. sz. Horvátország karaihoz és rendeihez intézett királyi kéziratot, közli Miskolczy II, 387 388. 6 Értsd „az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról" rendelkező 1848 : V. törvénycikket (amelynek március végén még nem volt sorszáma). 7 Ezekről Spira György. 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp. 1964. 154 155. 8 Újházi Lászlót, aki a Sáros megyei liberálisok legtekintélyesebbje volt, István nádor Szemere Bertalan belügyminiszter április 20-i előteijesztése (OL 48ML a belügyminisztérium iratai, ein. 1848:21) alapján másnap nevezte ki sárosi főispánná Vö. L. Gál Éva: Újházi László, a szabadságharc utolsó kormánybiztosa. Bp. 1971. 23-25. 9 Az 1792:XIV. törvénycikk kimondotta, hogy a sómonopóliummal bíró állam által eladott só árából bécsi mázsánkint (azaz 56,12 kilogrammonkint) 11 krajcárt közlekedésfejlesztési célokra kell fordítani, s ezt megerősítette az 1848:XXX. törvénycikk is, amely „a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről" rendelkezett. A fölemelt sóárból képezett alap bevétele azonban 1848 júniusában még 6000 forintot sem tett ki (Spira: 1848 Széchenyije 150). 549-551.
