Századok – 1994
Tanulmányok - Egyed Ákos: Kossuth és a székelyek 1848-ban V/831
868 EGYED ÁKOS De ha Kossuth elképzelését Berzenczey nem is tudta beváltani, cz nem jelenti azt, hogy utóbbi székelyföldi tevékenysége teljesen hiábavaló, vagy egyenesen káros volt, mint ellenfelei állították. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az általa összehívott agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés jelölte ki véglegesen a székelység helyét a magyar polgári nemzetben. Az agyagfalvi gyűlés eredményeként értékelhetjük, hogy fokozta a székelység cselekvőkészségét. Az agyagfalvi határozatok nélkül Háromszék nem lett volna képes nevezetes önvédelmi harcának megvívására, sem a székely haderő arra, hogy csatlakozzék Bem nemsokára megindult hadjáratához, amelyben meghatározó erőt jelentett. Kossuth székely politikája Berzenczey László és Gál Sándor által vezetett az 1849-es sikerekhez. Kossuth Bem tábornokban találta meg azt a katonai parancsnokot, aki képes volt mozgósítani az egész székelységet. Viszont Bem székely katonapolitikájának ihletője s nem kis mértékben megvalósítója az a Gál Sándor ezredes volt, akit Kossuth nevezett ki korábban Berzenczey mellé hadszervezőnek. A székelység és Kossuth együttműködése — időnkénti zavarai ellenére — a székely történelem egyik igen jelentős, a nemzeti tudatba mélyen belevésődött fejezete. JEGYZETEK 1 Bözödi György: A székely társadalom 1848-ban. Hitel, 1944. 5. 251-272.; Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Budapest, 1986.; Egyed Ákos: Háromszék 1848-49. Bukarest, 1978. 2 Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Budapest, 1927. 351 361. A madéfalvi veszedelemre: Imreh István: Látom az életem nem igen gyönyörű. A madéfalvi veszedelem tanúkihallgatási jegyzőkönyve 1764. Bukarest, 1994. Erdély története II. Szerk.: Makkai László, Szász Zoltán. Budapest, 1986. 1028-1034. 3 Csetri Elek - Imreh István: Erdély társadalmi rétegződéséről. A polgárosodás útján. Tanulmányok a magyar reformkorról. Szerk.: Szabad György. Budapest, 1990. 377-415. 4 Egyed Akos: Vázlatok a jobbágyfelszabadítás és a zsellérkedés történetéből a Székelyföldön. Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1986. 102-145. 5 Szádeczky Lajos: i. m. 353. 6 Miskolczy Ambrus: Erdély a reformkorban. Erdély története III. Szerk.: Szász Zoltán. Budapest, 1986. 1303-1306. 7 Kossuth Lajos: Szózat a Részek és az Unió iránt Magyarhonból. Erdélyi Híradó, 1842. március 22. 8 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak II. Szerk. Szabó T. Attila. Kolozsvár, 1939. 81-82. 9 Jakab Elek: Szabadságharcunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848-49-re. Budapest, 1880. 178. 10 Bözödi György: 1848 márciusa Marosvásárhelyen. Korunk, 1978. VIII. 313-328. 11 Cherestesiu, Victor: A balázsfalvi Román Nemzeti Gyűlés. Bukarest, 1967. 166, 189-193. 12 Bözödi: i. m. (1958) 320. 13 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) R. 32. 1848/49-es nyomtatványok. 14 Toldalagi Ferenc jelentése Vay Miklóshoz. MOL. Vay Miklós kormánybiztos iratai (a továbbiakban Vay Miklós iratai) 3. cs. 853/1848. 1168/1848. 15 Gálffy Mihály tudósítása. Erdély Híradó, 1848. április 6. 16 Egyed Ákos: A társadalmi kérdés Udvarhelyszéken az 1848-49-es forradalomban. Aluta, 1980. 155-169. 17 Balási József főkirálybíró jelentése Teleki József főkormányzónak. MOL Gubernium Transylvanicum (in Politicis) (a továbbiakban G. P.) 818/1848. L. még Ellenőr, 1848. május 16. 18 Jakab Elek: A pesti események hatása a székelységre 1848-ban. 1848-1949, Történelmi Lapok, 1892. áprihs 1. 52-53.
