Századok – 1994
Tanulmányok - Egyed Ákos: Kossuth és a székelyek 1848-ban V/831
KOSSUTH ÉS A SZÉKELYEK 1848-BAN 865 tettlegességét. A többször idézett Mikó-beadvány szerint ez utóbbi „eldöntő befolyással lón, elannyira, hogy a felbőszült nép nyíltan zúgásra és fenyegetésre tört ki azok ellen, kik a rögtöni kiindulásnak csak ellene szólnak is" és — folytatja Mikó — emiatt „Merőben hasztalan és sikertelen lett minden törekvés a tömeget a kiindulástól feltartóztatni".12 5 Következésképp a nagygyűlés Berzenczey indítványát fogadta el. Ezután gyorsan peregtek az események: Berzenczey kihirdette a székely tábor megalakulását s megkezdődtek a konkrét előkészületek a katonai alakulatok kiindítására. Mikó, a kormánybiztosok és a főtisztek alávetették magukat a nemzeti gyűlés döntésének, de — s ezt a későbbiek jól bizonyították —, magatartásuk gondolati hátterében merőben különböző motivációk álltak. Ennek a kérdésnek a részletezésére térhiány miatt most nem térhetünk ki. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy Mikó Imre, a székely nemzeti gyűlés megválasztott elnöke bevégzettnek tekintette feladatát és sietett Marosvásárhelyre, ahonnan a kormánynak és a királynak beszámolt a történetekről. Mikó eltávozása után Berzenczey formálisan is, ténylegesen is az események legfőbb szereplőjévé vált. A katonai tábor élére közös főparancsnokság került Berzenczey kormánybiztos és Sombori Sándor ezredes személyében. Gál Sándor századost táborkari főnöknek választották. Ezredprancsnoki hatáskört kapott Dorschner ezredes a csíki gyalogezrednél, Beczman ezredes az udvarhelyi népfelkelő csapatnál, Dónát alezredes a háromszéki gyalogezrednél, míg a huszárezredet Sombori vezényelte. Kossuth ezekről az intézkedésekről csak később szerezhetett tudomást. De tisztán kell látnunk: Berzenczey legfontosabb intézkedései nem álltak ellentétben Kossuth székely politikájával. Mielőtt a katonai alakulatokhoz indult, Kossuth október 17-én Vaynak részletes utasítást adott az erdélyi teendőkről,12 6 ő nagyrészt olyan intézkedéseket írt elő, amelyeket az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés már elfogadott. Lássuk ezeket: Kossuth elmozdította Puchnert — Agyagfalván — mint láttuk — kimondták a székelyek elszakadását a császári főparancsnokságtól; Kossuth elrendelte a székely határőrség átalakítását — Agyagfalva ezt is elvégezte már; Kossuth elrendelte a Gubernium feloszlatását — ugyanezt követelték Berzenczeyék is; Kossuth utasította Vayt, hogy lássa el tüzérséggel a székelyeket — ezt kérte Berzenczey is. Több mint hipotézis tehát, hogy Berzenczey előzőleg ismerte Kossuth koncepcióját. Berzenczey október 20-án számolt be Kossuth Lajosnak az agyagfalvi eseményekről. Ő magát ekkor „székely nemzeti fő Biztos"-nak nevezte. Beszámolója szerint mintegy 25 000 székely indult el, részint tűzfegyverrel, nagyrész mégis dzsidákkal, kaszákkal vagy vasvillákkal felszerelve. A kiképzett határőr katonaság száma 2500 főt tett ki. A stratégiai cél a vármegyékbe való behatolás volt, a felkelt románság korlátozása, valamint Marosvásárhely és Kolozsvár közt az összeköttetést biztosítása. Ugyancsak Berzenczey jelentette, hogy a Székelyföldön készenléti állapotot hirdettek. Úgy gondolta, hogy ezek következtében a románok, szászok és a General Commando elfogadja a magyar kormánytól való függést. Tetteit a következőkkel indokolta: ha nem cselekedett volna így „Erdélyben a reactio befészkelvén magát", a magyar ügy veszélybe került volna. Annál inkább, mivel Urban ezredes „egy második Jellachich (!) gyanánt akart fellépni", s már számtalan románt, sőt erőszakosan magyarokat is felesküdtetett a császár hűségére. A haderő fenntartása érdekében
