Századok – 1994

Krónika - „Történészt sirat az ország” (Kanyar József) III–IV/804

808 KRÓNIKA Hitvallásszerű választ adott arra a kérdésre, hogy a Károli Egyetem történe­lem-szemléletében Erdély s vele együtt a reformáció hagyományainak protestáns szellemiségét miképp kell a hazai történelemtanításban tudatosítani és erősíteni. Ahogy a magyar kultúra s a magyar reformáció egységet kcpez az erdélyi főiskolák­nak és az egész magyar református iskolarendszemek is azonos művelődéstörténeti koordináták között kell végeznie a maga munkáját. Halála előtti utolsó riportjában arra a kérdésre is válaszolt, hogy Erdély kapcsán milyen további kutatásokon dolgozik. Bejelentette, hogy a már megjelent csángó-ok­mánytár következő köteteit készíti elő a 18. századi források alapján a Vatikán és a Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárából és a iasii püspökség iratanyagából. Majd így folytatta: „Szeretném befejezni Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc kan­celláriai direktora iratkiadásának III. kötetét és az 1608-as magyar országgyűlések történeti okmánytárát, amelyhez nagy anyagot gyűjtöttem itthon és külföldön. Ez utóbbi a magyar történelem egyik különösen izgalmas szakaszának, a Bocskai István halála utáni éveknek belső és külső körülményeire mulat rá, egy új korszak problé­máira az országgyűlések tükrében." Nyilván sokan olvasták a Nagyváradi Naplóban megjelent interjú vallomásszerű zárómondatait: „Kutatói érdeklődésein kezdettől fogva a 16-17. század történetére irányult, így kerültem közelebbi kapcsolatba Erdély múltjával és jelenével. Becsülöm a magyarság ott élő igen értékes részét, amely küzd az cletccrl, s kötelezőnek érzem, hogy segítsem őket, amiben tudom. Számos erdélyi barátom van a szakmában és azon kívül. Ez is ösztönöz, hogy lehetőségeimhez mérten rendszeresen részt vegyek Erdély mai művelődési életében. A jövőben ezt szeretném erősíteni és elmélyíteni, többek között a Károli Gáspár Egyetem lehetőségei által is." Ezért is érezték köte­lességüknek a kiváló erdélyi történészek: Jakó Zsigmond és Benkő Samu a baráti búcsúszó elmondását a Farkasréti sírnál. A ravatalnál Hegedűs Lóránt püspök végezte a temetési szertartást s 15 palás­tos lelkész kísérte utolsó útjára. A ravatalnál Glatz Ferenc az akadémiai Törté­nettudományi Intézetének igazgatója a tanítványok nevében, Sz. Tóth János pedig a népfőiskolai tanács titkáraként búcsúzott tőle. A búcsúszó után csendben elköszönünk tőle, nyugalmat kívánva a sírjában szá­mára, a nemzet emlékezetében pedig öröklétet. Kanyar József

Next

/
Oldalképek
Tartalom