Századok – 1994

Krónika - „Történészt sirat az ország” (Kanyar József) III–IV/804

806 KRÓNIKA Számtalan tanulmánykötetnek volt a szerkesztője. Magyarország történeti kronológiájának munkálatait — tervtanulmányai alapján — 1975-ben indították, a szerkesztés munkálatai pedig 1980-ban fejeződtek be. A négy kötetből álló sorozatnak a főszerkesztője volt, amelyben 44 történész szakember állította össze szakterületük legfontosabb eseményeit. Kiadványozási munkát a Ráday-gyűjteményben is végzett. Megkülönböztetett figyelmet szentelt alapvető forráskiadványoknak, kulturális és történelmi emlékek feltárásának és nyilvántartásának. E müvek kiadását már 17 kötettel alapozta meg a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár sorozatában. Itt jelentette meg — többek között — más munkák mellett Sebestyén Kálmán: A Kolozs-Kalotai (Kalotaszegi) Református Egyházmegye népoktatásának adattárát a XV. századtól 1900-ig. Az Akadémia Történettudományi Bizottsága elnökeként rá tudta irányítani a figyelmet a magyar vidék egy-egy jelentős alkotóműhelyére és személyiségére, azonnal észrevevén az alkotások köztörténeti jelentőségét és hirdetve a regionális kutatások iskolát teremtő elsőbbségét! Tudományszervező és népszerűsítő Többször álltam egy dobogón vele. Hetvenedik születésnapomon ő mutatta be a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című helytörténeti olvasókönyvem második, bővített kiadását (1989) Somogy megye könyvtárában, köszöntött a Tanítóképző Főiskolán rendezett tudományos tanácskozáson és a Somogyi Hírlap hasábjain, Kaposváron. Büszke voltam arra, hogy a népfőiskolák munkaterületén is dolgozhattam vele: ő a népfőiskolások tanácsának elnökeként, én pedig a Népfront és a TIT megbízásából működtetett népfőiskolai szervezet vezetőjeként. Mindig szívesen vette meghívásomat a honismereti mozgalom nyári akadémiáira is, amelyek egyikén a tatain már az egyházak művelődéstörténetéről tartottunk konferenciát — még a „tilalmas időkben" — és azon a református egyház nevében tartott előadást a katolikus, az evangélikus és a zsidó előadók mellett. Együtt írtunk Tolna megye kiadványában dr. Hadnagy Albert főlevéltárnok munkásságáról. Ő a hajdani Eötvös Kollégiumi társára emlékezett és rádióriporteri munkájára, én pedig elmélyült helytörténész-levéltárosi tevékenységére, aki kutatásaiban mindmáig érvényes tanulságokat hozott felszínre munkálkodása folyamán. A Korona történetének a bemutatására is vállalkozott Fiigedi Erikkd: A magyar korona regénye c. kötetben (Magvető, 1979), amelyben a Szent Korona sorsát kísérték végig a II. világháború végétől mindaddig, amíg 1978-ban nem került vissza — a koronázási ékszerekkel együtt — a magyar országgyűlés ünnepi ülésén az Amerikai Egyesült Államokból. Sokszor volt illusztris részvevője a Somogyban rendezett tudományos tanácskozásoknak, s tanulmányok szerzőjeként üdvözölhettük a Somogy megye múltjából c. levéltári évkönyv oldalain. E sorozatban közölte pl. 1977-ben az Iskolázás és az írástudás a Dunántúli parasztság körében az 1700-as években című tanulmányát. Mindig nagyszámú hallgatóság ülte körül rádióbeli katedráját, műsorvezetőként a telemédiák népszerű, tudományos-ismeretterjesztő és történeti közműveltségi mű-