Századok – 1994

Történeti irodalom - Európa története (Ism.: Radó Bálint) III–IV/795

798 TÖRTÉNETI IRODALOM háborúzó XIV. Lajos Európa meghatározó személyisége. A 18. század már Hollandiát Anglia mögé rendeli, ezen túlmenően pedig a svéd, török és lengyel hatalom visszaszorulását és az ifjú, 1701-ben alapított Porosz Királyság és az orosz cárok nagyfokú európai szerepvállalását hozza el. Ez a kor az európai periféria országaiban a felzárkózást megcélzó felvilágosult abszolutizmusok ideje, de ekkor válik rendszeressé európai konfliktusok más kontinensekre való átvitele is. Ugyancsak Barta János írta az Expanzió és új jelenségek a gazdaságban című fejezetet, melyben többek között a 13-14. század fordulóján bekövetkezett „telített világ" válságáról, a nagy pestisjárvány és az évszázados demográfiai visszaesés korszakáról, a falupusztásodásról, majd az előbb lassan, majd egyre gyorsuló ütemben előrehaladó expanzióról, a nagy földrajzi felfedezések technikai feltételrendszeréről és állomásairól szól. A 16. század árforradalmának okaként nem, csak elősegítőjeként fogadja el az amerikai nemesfém Európába áramlását, és a növekvő nyugat-európai kereslet szerepét hangsúlyozza. Felsorolja az árstruktúra megváltozásának Nyugat- és Kelet-Közép-Európára kifejtett hatásait, a keleti régió „elkényelmesedését" és végzetes lemaradását, ugyanakkor az intenzív fejlődés útjainak megtalálását elsősorban Hollandia és Anglia gazdaságában. A 17. század közepétől azonban ismét stagnálás következett be. A 18. század pedig egy sor új technikai vívmánnyal szolgálta a fejlődést. Barta János a Társadalom és társadalmi konfliktusok című fejezetben a korai újkor társadalmainak új vonásait, a parasztmegmozdulásokat, a holland függetlenség kivívását, az erzsébeti és Stuart Angliát, az angol polgárháborút és restaurációt, valamint az angoi holland rivalizálás és együttműködés idejét veszi nagyító alá. Reneszánsz, reformáció címmel Pósán László előbb a reneszánsz individualizmus fogalmait, a fortunát, a virtust, a Uberlast, a dignitast vette számba, majd a reneszánsz művészet és gondolkodás óriásait. A reneszánsz „pogányság" ellenében született meg a sokkal szélesebb tömegekhez szóló reformáció, melynek tárgyalása során a szerző nem mulasztja el, hogy ne utaljon a konciliarizmus korára. A reformáció teológiai alapelveit a solus Christus, sola fide, sola gratia és sola Scriptura gondolatokban ragadja meg. „Míg a katolikus egyház elsősorban Aquinói Szent Tamásra hivatkozott, Luther s a későbbi reformációs irányzatok — Kálvinnal az élen — Augustinushoz nyúltak vissza." A katolikus megújulás és barokk című fejezel Pósán László és Barta János közös munkája. A szerzők a Tridentinum — éppen a reformáció ösztönzésére, kihívása nyomán — belsőleg, vallásilag megújult katolicizmust állítják elénk a maga nagy misztikusaival és barokk pompájával. Megemlékeznek viszont a protestáns országok sajátságos barokkjáról is, csakúgy, mint a barokk stílus zenei és irodalmi megnyilvánulásairól. Az Ész évszázada címen írt fejezet szerzői Papp Imre és Barta János, akik a sokrétű, igen képlékeny és sok forrásból táplálkozó felvilágosodás egymástól oly sokban különböző francia és német ágának bemutatása mellett az olasz (Vico, Beccaria), orosz (Ragyiscsev, Lomonoszov) és más országokban jelentkező szellemi megújulás képviselőit, gondolatait ismertetik. Végezetül a klasszikus művészeti stílust tárgyalják. Mózes Mihálynak Az angol ipari forradalom című fejezete a kérdés vizsgálatát az előfeltételek ismertetésével kezdi. Felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy bár az ipar forradalma valóban a gyáripar kialakulását eredményezte, e forradalom egyben „átalakította a nemzetgazdaság, a társadalom és a közgondolkodás, tudományok, művészetek egészét is". Mindezeket sorra veszi a szerző. A társadalmi átalakulások között aláhúzza, hogy az ipari forradalom a kétpólusú társadalom helyett inkább egy sokszorosan rétegzett, erős középosztállyal rendelkező társadalom kialakulása felé mutatott. Papp Imre írta A francia forradalom és Európa (1789 1814) című fejezetet, mely a régi rendi, 28 milliós Franciaország pénzügyi nehézségeivel indít. Turgot, Necker, Calonne kísérletei ellenére bekövetkezett a pénzügyi összeomlás, mely az állam működésképtelenségéhez vezetett. Az eredeti cél tehát az „ellenőrzött monarchia" megteremtése, a pénzügyek rendbehozatala. Az előforradalmon kezdve megismerhetjük a francia f.rradalom eseményeit egészen Napoleon bukásának okáig, s — a címhez hűen — azokig a hatásokig, melyeket a napoleoni hódítások fejtettek ki Európa legkülönbözőbb országaiban. A bécsi kongresszus (1814-15): új európai erőegyensúly címmel Tokody Gyula tekinti át a napoleoni háborúk lezárulásával kialakított új struktúrát, a nagyhatalmak „klubját", a „tagok" érdekazonosságait és érdekellentéteit, a Szent Szövetségnek az európai egyensúly érdekében kifejtett tevékenységét, valamint azt az elvet, mely a 19. században érvényes: a vesztes hatalomnak kompenzációt kell adni, mégpedig a gyarmatokon. Tokody Gyula munkája a követő négy fejezet is. Alkotmányos és nemzeü mozgalmak az 1820-as években cím alatt a metternichi korszak nagy nemzeti kihívásait vizsgálta meg, kezdve a németek 1817-es nevezetes wartburgi ünnepségein tüntetésein, folytatva az orosz dekabristákon, az itáliai, spanyol és por-