Századok – 1994
Történeti irodalom - Somogy megye múltjából (Ism.: Kratky Tamás) III–IV/793
793 TÖRTÉNETI IRODALOM A fenti témát viszi tovább időben Komanovics József: „A két munkáspárt és a II. világháborút követő német kitelepítések Baranyában" c. írása Kéri Nagy Béla a két munkáspárt - MKP, SZDP — kapcsolatának alakulásáról számol be: „Pártegyesülés Baranyában — 1948". A koab'ciós időszak Tolna megyei politikájáról, ill. annak nehézségeiről László Péter tanulmánya szól: „A politikai rendszer változása Tolna megyében az 1940-es évek végén". Az MDP központi kiküldöttje egy megyei pártrendezvényen 1949 áprilisában így fogalmazott: „Egyelőre nem kell feloszlatni semmiféle szervezetet, a választások után úgyis rájönnek, hogy teljesen felesleges minden más párt az MDP-n kívül." Az V. fejezet széles témakört ölel fel: ,A magyar gazdaság a 19-20. században". A kötet egyetlen technikatörténeti tanulmánya Király István Szabolcs tollából származik: „Erőgépek alkalmazása Somogy megye múlt századbeli gabonatermesztésében". Az ábrákkal, fotókkal illusztrált tanulmány áttekintést ad az erőgépekről, az első járgányoktól a gőzgépen át a benzin, ill. diesel motorokig. A „vasszekér" történetének kutatója, Majdan János a 19. századi vasútépítéseket regionális és országos összefüggéseiben vizsgálja. „A vasútépítések hatása a Dél-Dunántúl megyeszékhelyeinek fejlődésére" c. tanulmányában összehasonlítja Baranya, Somogy és Tolna megye vasútépítési hajlandóságát, ennek hatását a terület, ill. megyeszékhely fejlődésére. Az írásból kiderül, hogy „a három megyeszékhely közül Szekszárd vezetői foglalkoztak a legkevesebbet vasútépítéssel", a legnagyobb figyelmet pedig Kaposváron fordították rá. Érdekes, aktuális témát választott kutatási tárgyául Tóili János. .Adatok Hévíz balneográfiájához" címmel a világhírű termálfürdő történetének vázlatos ismertetése után az 1980-as években leginkább a bauxitbánya aktív vízvédelme (vízkiemelés) által előidézett negatív hatásokat vizsgálja. Srágli Lajos a gazdaság; koncepciós perek legismertebbjének előkészítését dolgozza fel jelentős forrásanyag felhasználásával: „A Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) államosításának előzményei". A TSZ-szervezés „első fordulójának" történetével Villányi Antal foglalkozik: ,A termelőszövetkezeti mozgalom kialakulása Zala megyében 1848-1953 között". Szóts Zoltán a viszonylag sok kisiparosnak munkát adó kisvárosban az 1950-es években keresztülhajszolt szövetkezetesítési program lecsapódását dolgozta fel ,A bonyhádi kisipar szövetkezetesítése az ötvenes években" c. munkájában. A tanulmánykötet VI. fejezetében, amely a „Nemzetiségtörténet — nemzetiségi politika" címet viseli, egy tanulmány található. V. Kápolnás Mária: „A magyar kormány kísérletei a moldvai csángók hazatelepítésére, 1940-1944" c. munkája a hivatalos magyar körök álláspontját és a moldvai csángók minderre adott válaszát ismerteti. A tanulmánykötet nagy erénye az, hogy bepillantást enged egy régió „hivatásos" és „amatőr" történészeit foglalkoztató témákba és ezek között sok olyan van, amelyek forrásbázisát, elméleti és módszertani eszközeit tekintve sok újszerű eredményt hozott. Sajnálatos tény viszont, ami nem a kiadón és a szerkesztőkön múlott, hogy e színvonalas konferencia anyaga csak hat év múlva láthatott napvilágot. Huszár Zoltán SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL Levéltári Évkönyv, 24. sz. Kaposvár, 1993. Somunyi Évkönyv, 427 I. Az 1970 óta folyamatosan megjelenő Somogy megyei levéltári évkönyvek itt ismertetendő, immár 24. kötete, amelyet Szili Ferenc levéltárigazgató szerkesztett, tizenhárom publikációt tartalmaz. Ezek sorát Borsa Iván két fonásközlése nyitja. Az egyik „A Mérey család levéltára 1265-től 1526-ig" című, három részes közlemény második része, amely 52 oklevelet tartalmaz, 1360. március 22-től 1515. május 15-ig. Borsa Iván másik forrásközleménye 6 oklevelet publikál; ezek а somogyi Szent Aegidius kolostor konventjének, mint hiteleshelynek szerepét mutatják be egyházi és családi birtokperekben. „Hol rejtőzik Kaposvár vára?" — teszi fel a kérdést a soron következő tanulmány szerzője, Deák Varga Dénes, vitaanyagnak tekinti „várkutató" írását. Kaposvár vára (és környéke) történelmi és földrajzi
