Századok – 1994
Dokumentumok - Gángó Gábor: Eötvös József írásai az Augsburgi Allgemeine Zeitungban III–IV/737
DOKUMENTUMOK 743 te]. 2 Lin[ie], 17. Ungarn. Baron von Eötvös."26 A cikk valójában két hasáb és 24 sor terjedelmű, ez utóbbiból vonhatták le az ezt megelőző írás befejező sorai és a cím miatt az első hasábból hiányzó öt, illetve két bekezdés végi töredék-sort. A honoráriumkönyv bejegyzése annyit feltétlenül bizonyít, hogy Eötvösnek valamilyen szerepe volt a cikk megjelentetése körül. Jóllehet ennek a szövegnek a kézirata egyelőre nem ismeretes — ezért az Allgemeine Zeitung cikkét kell alapszövegnek tekinteni —.tartalmi ismertető jegyek alapján nagy valószínűséggel bizonyítottnak vehető Eötvös szerzősége. A cikk az Allgemeine Zeitungnak azokra a korábbi újsághíreire való visszautalással indul, amelyek a leendő magyar helytartó személyét találgatják27 , azaz arra utal, hogy a szerző nem részese az eseményeknek, hanem az újságból tájékozódik. Felülemelkedik a személyekre vonatkozó taktikázáson, és az okokat kezdi firtatni, amiért sem a konzervatívok, sem az egykori ellenzék nem vállalja a felajánlott hivatalokat. A huzavonák legkárosabb következményének azt tartja, hogy az ország továbbra is bizonytalanságban marad, vagyis ugyanúgy végre nyugalmat kíván, mint az Uralkodó eszmék legelső mondata: „Die große Mehrheit der Menschen bedarf, um sich wohl zu befinden, vor allem der Ruhe."28 A nehézségek fő okainak ugyanazt tartja, amit a Uralkodó eszmék ősváltozatában Eötvös megfogalmaz: a „teljességgel téves nézeteket mindarról, ami 1848-ban tulajdonképpen történt, és következésképp a lehető legnagyobb önámítást az állam jelen helyzetét illetően"2 9 , míg a történeti áttekintés a magyar rendi alkotmány elleni támadásokról 1. Ferdinánd trónra léptétől a szatmári békéig a 'Rechtsfrage' fejtegetéseivel egyezik meg. Az 'Ungarn und seine Bestimmung' megáltapítja, hogy Magyarország 1848-ban az egyenlőségeszme minden kivihető következményének győzelmét kivívta („allen ausführbaren Folgen des Prinzips der Gleichheit [...] den Sieg zu verschaffen wußte")30. Az 1848ik forradalom történetében pedig ez olvasható: lényegében a 848iki országgyűlés megadott mindent, mit a hiressé vált hasonfeljogositás (Gleichberechtigung) neve alatt követelni, s a közállomány feloszlása nélkül adni lehet".31 Utal Ausztria feladatára és az őt fenyegető veszélyekre, melyeket bővebben az Uralkodó eszmék ősváltozata fejt ki először.3 2 És végezetül: a cikket befejező legfontosabb megállapítások a birodalom erejének és a nemzetiségek integrálásának szükségességéről teljességgel ugyanazok, mint amit Eötvös a Müncheni vázlatban megfogalmaz. Álljon itt egymás mellett a Allgemeine Zeitung szövege és a vázlat vonatkozó része (az előbbinek magyar fordítása a szövegközlés utolsó bekezdésének „E kívánságok megengedhetők" kezdetű mondatától található meg): „Solche Wünsche sind dem Staatsmann wie den Völkern erlaubt; aber wollen, d. h. vernünftig wollen, können jene nicht mehr als daß ihre Nationalität, soweit es in den gegebenen Verhältnissen möglich ist, gesichert werde; und nur weil man über die Gränzen die man seinen Bestrebungen setzen soll von beiden Seiten nicht im Klaren ist, darin liegt, was das Verhältniß Ungarns zu Österreich betrifft, die ganze Schwierigkeit. Die Einheit der Monarchie nach außen ist eine Notwendigkeit, die Gleichmäßigkeit ihrer innem Einrichtungen ist höchstens wünschenswerth, und doch will man beides mit gleicher Energie, während von der andern Seite aus Begeisterung für die Nationalität vergessen wird daß bei den gegenwärtigen Verhältnissen
