Századok – 1994

Dokumentumok - Gángó Gábor: Eötvös József írásai az Augsburgi Allgemeine Zeitungban III–IV/737

740 DOKUMENTUMOK megjelenő többlet is, azaz a cím, az első és az utolsó bekezdés. A címre és az aláírás hiányára vonatkozóan teljesen helytálló az, amit Gergely András megállapít: „A lap kiadója, Cotta nem tett eleget annak a kérésének, hogy cikkét E betűvel jelezze (a Pesti Hírlap cikkeit korábban Eötvös ekként szignálta), s véleménye súlyát azáltal is gyengítette, hogy három eltérő nézetet közlő cikksorozat első, «egy magyartól» [„(Von einem Ungar.)" G. G.] származó darabjaként adta közre."7 Ugyanezen ok miatt Eötvös tanulmányát a szerkesztőség nem a német közvéleményhez való fordulással indítja, hanem egy korábbi, másutt megjelent cikkre való hivatkozással, mintha a 'Rechtsfrage' erre válaszul írott alkalmi cikk lenne. A befejezés pedig nem a vívmányok visszavehetetlenségéről és az esetleges új abszolutizmus teljes katonai diktatúrájának előrevetítéséről szól, hanem semmitmondóan így fogalmaz: „Welch ein neues Verhältniß auf diesem Rechtsboden sich zwischen Ungarn und Österreich gestalten wird, das wird lediglich von der Stellung Österreichs der Reichscentralgewalt und den Maßregeln Österreichs Ungarn gegenüber abhängen. Die Gestaltung dieses neuen Verhältnisses wird jedoch durch die Verdrehungen der Wahrheit sowie durch das Abläugnen der rechtlichen Ansprüche Ungarns sicherlich nicht erleichert. - [Hogy ezen a jogi alapon a Magyarország és Ausztria között milyen új viszony jöhet létre, az kizárólag Ausztriának a [német] birodalmi központi kormánnyal szemben elfoglalt helyzetétől és Ausztriának a Magyarországgal szemben foganatosított intézkedéseitől függ. Az új viszonyok kialakítását azonban az igazság eltorzítása és Magyarország jogi követeléseinek megtagadása bizonyosan nem könnyíti meg.]"8 'A jogi kérdés' cím voltaképpen csak alcíme az Allgemeine Zeitungban megjelent szövegnek. A focim: 'Drei Stimmen über Ungarn', azaz 'Három hang Magyarországról'. Azonban a szerkesztői bevezetőben tervezett három közleményből („Wir werden dieser Stimme morgen und übermrgen die Betrachtungen eines Deutschen aus Siebenbürgen sowie eine Darlegung aus der Wiener Presse folgen lassen, um den Leser in den Stand zu setzen ein selbständiges Urtheil in der verwickelten Frage sich zu bilden"9) csak kettő jelent meg. A második 'Die magyarischen Politiker' alcímmel a másnapi, 343. szám (dec. 8.) 5415-6-ik oldalán. A szerkesztői megjegyzés szerint ez a Wiener Pressébő\ átvett írás, vagyis végül az erdélyi német „elmélkedéseit" nem közölték. /Kz Allgemeine Zeitung 1848. évi mutatója is csak két „hangról" tud.10 E cikk egyébként kifejezetten Eötvös állításaival vitatkozik; éppen az ellenkezőjét mondja alkotmányosságról, függetlenségről, Pragmatica Sanctióról mindannak, amit Eötvös előtte való nap kifejtett: „Die magyarischen Politiker stellen die Concessionen vom 16 März auf gleiche Stufe mit der für Österreich verhießenen Constitution. Dabei belieben sie Ungarn einen mit Österreich conföderirten Staat zu nennen. Es ist dieß von vornherein eine Täuschung: Ungarn war und ist kein Staat für sich noch weniger ein «Österreich conföderirter», sondern seit und zufolge der pragmatischen Sanction der Bestcmcltheil des Staates, unter zwar abgesonderter Provinzialverwaltung, aber unter demselben einzigen Zenlral-Ministerium in Wien, dem auch die übrigen Provinzen unterstanden."11 Sőt, nyugodtan kijelenthető, hogy a 'Rechtsfrage' jóformán az egyetlen olyan értekező cikk az Allgemeine Zeitung 1848. évi folyamában, amely a perszonáluniós alapról kiindulva a magyar alkotmányos minisztérium védelmében szól. Az ellenkezőjére annál több példa akad: Eötvös joggal leszi szóvá, hogy „az önök nagyra be-