Századok – 1994
Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708
720 SENG A TO RU Magyarországról. Tokutomi Soho Kinenkan shozo Min'ynsha kankei shiryoshn (Min'ynsha vonatkozású források gyűjteménye T. S. Emlékmúzeumban), Tokió, 1985. 326-328. Ebben a könyvben (542-544.) áttekinthető az, hogy Tokutomi milyen beszámolókat és tudósításokat küldött haza, melyek közzétételre is kerültek a Kokumin no tomo-ban és a Kokumin Shimbun-ban. 11 Vörös Károly. A fővárostól a székesfővárosig 1873-1896. in: Budapest története IV. Bp., 1978.452. 12 Meg kell jegyeznem azt, hogy a mai magyar nyelvben az ázsiai szónak gyakran negatív s pejoratív jelentése van mint pl. rendetlenség, elmaradottság, barbárság stb., de itt természetesen nem erről van szó. 13 Vámbéry Ármin-. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Budapest 1895. 367. 14 Sugii, i m 349. 15 Den Kenjira: Hotei nisshi. Tokió, 1897. 125. 16 Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894-1918). Budapest, 1986. 118-119. 17 Tokutomi az 1896. november 3-án kelt levelét, amelyre már utaltam, a szálloda (Grand Hotel, Budapest, Hungaria) levélpapírjára írta, és az azon levő szálloda képén jelezte, hogy szobája —japánul — a 4. szinten (vagyis bizonyára a 3. emeleten) van, s a Dunára néz. Ezt Sugii megjegyzéseiből (i. m. 353) tudhatjuk, aki az eredeti levelet használta fel. Egy 1896-ban kiadott útikönyv szerint a szállodának, amely a Ferenc-József rakparton terült el, 300 szobája és üvegtetős elegáns étterme volt. Hungary, Budapest, 1896. 71. 18 Möns. de. Blowitz: A Trip to Bosnia-Hercegovina. The Nineteenth Century No.212, October 1894. 627. Úgy tűnik, hogy Blowitz ezen cikke jól ismert azoknak a kutatóknak a körében, akik a századforduló Magyarországának angol megítéléséről értekeznek. Ld. pl. Jeszenszky Géza: A millenáris Magyarország az angol sajtóban. Az OSzK Evkönyve, 1974-1975. 513.; Lukacs, John: Budapest, 1900. A város és kultúrája. Bp. 1991. 37. Egyúttal megemlítem, hogy Tokutomi 1896 decemberében találkozik Blowitz-cel Párizsban, akivel aktuális külpolitikai eseményekről beszélget. Sugii, i. m. 360-362. 19 Hanák Péter: A dualizmus válságának kezdetei a 19. század végén. In: Magyarország története 1890-1918. Bp. 1988. 159. 20 Egy évvel Tokutomi magyarországi látogatása előtt megkezdődött a japán nyelv oktatása a kolozsvári egyetemen az ún. urál-altaji nyelvészet tárgykörében. Senga T.: Bálint Gábor, Prőhle Vilmos és a japán-magyar nyelvhasonlítás története. Magyar Nyelv 90 (1994) sajtó alatt. Ha publicistánk ezt tudta volna, megemlítette volna a magyar nép haladó szellemének jeleként, bár a japanológiában Magyarország akkoriban is és most is messze el van maradva Ausztria mögött. 21 Az Ochanomizu Toshokan (Ochanomizu Könyvtár: Chiyoda-ku, Tokió) számos idegen nyelvű könyvet őriz, amelyek Tokutomi tulajdonában voltak, s amelyeknek katalógusa is kiadásra került: Ochanomizu Toshokan zo Seikido bunkó yosho mokuroku. Tokió, 1986. Köztük található Vámbéry könyvének az 1890-ben megjelent 4. kiadása „Hungary (The story of the nations)" címmel, itt-ott aláhúzásokkal. Az a bejegyzés van benne, hogy „1896. november 3-án Magyarország fővárosában, Budapesten vásároltam. Ára 3 forint 60 krajcár." A 19. század végén egyébként azon angolul olvasni tudók számára, akik Magyarország történetével jobban meg akartak ismerkedni, csak Vámbéry ezen könyve állhatott rendelkezésre, amely a kiadásoktól függően különböző címeket viselt mint pl. „History of Hungary", „Hungary" stb. 22 Budapesti Szemle 218 (1895) 161-183, 219 (1895) 349-363. Carlo Coco fent idézett bibliográfiájában nem említi ezt a cikket. Vö. Lévai Gábor: Japán magyar könyvészete. Bp., 1943. 12. 23 Tokutomi Sohtr. Dokushoho (Könyvolvasás módszere). Tokió 1981. Eredetileg 1952-ben jelent meg a „Dokusho 90 nen (Könyvolvasásom 90 éve)" címmel. Megemlítendő, hogy a Tokutomi a Kokumin no tomo c. lapjában 1890-ben megjelenteti Vámbéry írásait japánul. Az egyik cikk az „Oroszország jövője Közép-Ázsiában" [79. sz. (1890. ápr. 13.) 30-32, 80. sz. (ápr. 23.) 32-33, 81. sz. (máj. 3.) 33-35], a másik pedig „A török csász'r ma" [90. sz. (aug. 3.) 31-33, 91. sz. (aug. 13.) 36-37, 92. sz. (aug. 23.) 30-31.] címet viseli. (E helyen mondok köszönetet Maruyama Keiichi úrnak, a Kanazawa Egyetem tanárának, aki felhívta a figyelmemet ezekre a cikkekre és fénymásolatukat elküldte nekem.) Bár a japán lapban nincs feltüntetve, hogy Vámbéry cikkei eredetileg hol jelentek meg, annyi megállapítható, hogy az előbbi a „The Nineteenth Century" 1890 februári számában (196-212) megjelent „The Future of Russia in Asia" с. cikke alapján készült. Nincs kizárva, hogy Tokutomi 1890-re már felvette a kapcsolatot a magyar tudóssal, és tőle kapta meg a frissen megjelent angol cikket. Nemcsak Tokutomi, hanem más japánok is felfigyeltek Vámbéry „The Coming Struggle for India" с. könyvére, s köztük akadt olyan is, aki leveleket intézett a szerzőhöz, mégpedig 1888-ban és további tanácsokat kért tőle Oroszország keleti terjeszkedésének kérdésével kapcsolatban. Vámbéry válaszlevelének ama szavai boldoggá tették ezt a japánt, miszerint Japánt „felszólítják, hogy prominens szerepet játsszon a két félelmetes rivális (Nagy-Britannia és Oroszország)
