Századok – 1994
Közlemények - T. Mérey Klára: A településhálózat változása és ennek okai a Dél-Dunántúlon (1850–1914) III–IV/650
DÉL-DUNÁNTÚI. TELEPÜLÉSHÁLÓZATA 1850 ÉS 1914 KÖZÖTT 669 31 Uo. 274-277. E térkép forrása Hazai Ipar Beszerzési Források, 1912 és 1914, továbbá az Edvi Illés Aladár - Halász Albert szerk. Magyarország gazdasági térképeken c. munka képezte. Időpontja: 1912., 1913., 1914. i2 Maj dán János: A Dél-Dunántúl fővonalainak bemutatása, a térség mezőgazdasági áruforgalmának ismertetése. Kézirat az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében. 1982. ^Részletes ismertetését lásd: Erdő si Ferenc: A dél-dunántúli régió közlekedési hálózatának kialakulása a termelőerők és a településhálózat területi sajátosságaival összefüggésben. Földrajzi Értesítő, 1980, 1. sz. 61-93. MMajdán i. kézirat (1982) és a hozzá csatolt térképek. 35 Majdán János: A vasút hatása a Dél-Dunántúl aprófalvaira. In: A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. Zalaegerszeg, 1987. 127-132. ^Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. Zalegerszeg, 1985. Simonffy Emil bevezetése. 30. - Itt említem meg, hogy 1889. szept. 29-én volt a Csáktornya-Zalaegerszeg-Ukk helyiérdekű vasút első kapavágási ünnepélye Zalaegerszegen. (Uo.55. sz. dokumentum. 169-170.) 37 7"<5rA Zoltán: Szekszárd a dualizmus korában (1867-1918). In: Szekszárd város történeti monográfiája. Szerk; K. Balog János. H. n. É. n. 256-257., 266-267. xBurics László: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Nagyatád, 1933. 56. 3'Nagyatádi Hírlap, 1906. dec. 7. 6. sz. „Szobon tejgyár lesz." Mérey Klára: Szigetvár a kapitalizmus kezdetén. In: Zselici dolgozatok IV. Pécs, 1979. 51. *l Thirring Gusztáv: Városaink népességének alakulása 1787-től 1910-ig. Városi Szemle, 1911. 7-8. sz. 473-474. 42 Uo. 477. 43 Uo. 478-479. - Itt jegyzem meg, hogy Pécs 1869 óta szerepel Magyarország 20 legnépesebb települése között. MPerczelKároly: A mai magyar városhálózat kialakulása. In: Vidéki városaink. Szerk.: Borsos József. Bp. 1961. és köv. 45 Magyar Statisztikai Közlemények 2. és 48. köt. adatai alapján. ^A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára. 1913. c. munka adatai alapján végzett számítás. 47 A fenti munka adatai alapján készített összeállítás. Itt jegyzem meg, hogy a külterületi lakott helyek mindenütt beépültek a települések adataiba. A kisközségek lakosságszámát a város és a nagyközség összesített adatainak az összes lélekszámból történő kivonása útján kaptuk. 48 Tóth Tibor: Aprófalvak - falvak - településhálózat. In: A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. Zalaegerszeg. 1987. 94. 49 Gróf Széchenyi Imre és a Balaton parti telepítés. Somogy, 1891. január 13. 2. sz. 1. 50 Hirsch Alfréd: Somogy vármegye gazdasági monográphiája. Budapest, 1903. 25. 51 Gróf Széchenyi balatoni telepeshajója. Somogy, 1892. április 26. 17. sz. 1. - U. o. május 24. 21. 3. S2 Hirsch i. m. 27. 53 SML, Megyei Közgazdasági előadó iratai, 13/1894. - Hirsch i. m. 26. - A telepítések Somogyban. Somogy, 1893. április 2. 14. sz. 1. ^Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Budapest, É. N. (1913). 100. 5S OL Miniszterelnöki lt. Kapotsfy főispán bizalmas jelentése. K. 26. 1908-3907. 56 Somogyvármegye 1908 és 1909. évi számai, továbbá и.о. 1910. december 18. 288. sz. 2. 57 Somogyvármegye, 1909. okt. 21. 241. sz. 4. 58 Uo. 1909. december 7. 279. sz. 4. S9 Jankó János: A Balaton melléki lakosság néprajza. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest, 1892. III. köt. ^Csizmadia Andor. A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 125. és köv. o. 61 V.ö. T. Mérey Klára: Egy falusi önkormányzat gondjai száz évvel ezelőtt. Somogy, 1990. 5. sz. 66-70. (Kötcse képviselőtestületi jegyzőkönyvének anyaga alapján) - Ide tartozik az a számtalan monográfia és feldolgozás, amely különböző településeken ugyanezen folyamatokat tárta fel.
