Századok – 1994

Közlemények - T. Mérey Klára: A településhálózat változása és ennek okai a Dél-Dunántúlon (1850–1914) III–IV/650

DÉL-DUNÁNTÚI. TELEPÜLÉSHÁLÓZATA 1850 ÉS 1914 KÖZÖTT 667 Dél-Dunántúl területén — a térképek és a statisztikai adatok tanúsága szerint — 1850 és 1914 között a településhálózat egészében mélyreható változások nem voltak. A mezővárosi hálózatot egy újabb közigazgatási hálózat váltotta fel, de lényegében ez nagyon sok régi, még a feudalizmusba nyúló gazdasági és társadalmi elemet hordozott magában. A nagy uradalmak cseléd-világa a maga konzervativizmusával alig különbözött a jobbágyvilág kiszolgáltatottságban élő falu-hálózatától. A hálózat tehát nem változott nagyot, de az elemei, a települések zöme igen. Vasúti központok és kulturális központok bontakoztak ki a régi kereten belül, vagy azt kitágítva, ipartelepek jöttek létre uradalmak területén és városok peremén. Vasútvonalak épültek a hajdani postautak nyomvonalán, vagy attól távol. A hajdani jobbágytelepülésekből lassan eltűntek az uradalmi házak, a felszabadult város, község már semmivel sem tartozott a földesúrnak, a majorságokba helyeződött át a gazdálkodás súlypontja. A településekben e helyett — nagyságuktól függően — bankok, szövetkezetek, iskolák épültek, a sáros utcákat rendezettebb sétányok és rendben tartott utak váltották fel, s egyre több lett az emeletes ház. Ebben az időszakban már nem a védekezés a községek első reflexe, hanem az ügyes közös gazdálkodás, a közös javak és gondok jobb elosztására törekvés. Ezt részben elősegítik a korszerű közigazgatási törvények is,60

de főként a községi önkormányzatok rendszeres és széles társadalmi bázisra épülő működése.6

1 A régi korba visszanyúló problémák azonban tovább hatottak és megoldási utakat kerestek. A puszták népének a falvaktól való elzárkózása ekkor válik teljessé. Az egyes településtípusok helyzete, szétszórtsága még magán viseli az egykori török uralom után elpusztult vidék betelepítésének keserveit: az óriásbirtokok nyomasztó terhét és a mindennapok gondjait. JEGYZETEK 'A széleskörű irodalomból néhány nemzetközi munkát emelek ki, amelyre Tímár Lajos kollégám hívta fel a figyelmemet: Derek W. Urwin: Territorial Structures and Political Developments in the United Kingdom. In: Stein Rokkan-Derek W. Urwin (eds): The Politics of Territorial Indenty, Studies in European Regionalization. SAGE Publications, London, 1982. 35. Raymond Williams: The Country and the City. London, Chatto and Windus, 1973. 2. Michael Rechter: Industrialisation and National Development in the Britisch Isles. The Journal of Development Studies. Vol. 9. April 1972. 167. E. H. Hunt: Industrialisation and Regional Inqualita: Wages in Britain 1760-1914. Journal of Economic History. December 1986. 946. Martin J. WWr.Englisch Culture and the Decline of the Industrial Spirit 1850-1980. Cambridge University Press, Cambridge 1981. 47. Philip Cooke: Class Praectices as Regional Markers: A Contribution to Labour Geography. In: Derek Gregory and John Urra (eds.) Social Relations and Spatial Structures. Macmillan, London, 1985. 216. Antonio Gramsci: Filozófiai írások. Kossuth, Bp. 1970. 351. 2A jogászok részéről folytatott kutatások közül kiemelném Pálné Kováts Попа kandidátusi diszszertációját: A helyi politikai viszonyok és intézményeik, Pécs, 1967. 3Érdekes és figyelemre méltó irodalmat találtam e témában Drezdában a Sächsische Bibliothekban, a lipcsei Deutsche Bücherei-ben, a müncheni Südost Institut és a brnoi Földrajzi Intézet könyvtárában, továbbá a bécsi National Bibliothek-ban. 4Faragó Tamás:Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség. Történeti Statisztikai Tanulmányok 5. Bp. 1984. 1-34. Simonffy Emil: Dél -Dunántúl településszerkezetének történeti változásai és a kutatás problémái. In: Zalai Gyűjtemény 27. Zalaegerszeg, 1987. 7-21. Tóth Tibor: A történeti tájak