Századok – 1994
Közlemények - Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században III–IV/579
630 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Magyarországgal, ahol igen keveset, alig 10 dénárt kellett a rendes tanításon kívül fizetni a számtanért, jtt a számtantanítás nagyon drága volt, 1-3 véka rozs árát kérte el érte a tanító, azaz 24-72 garast. Másrészt nekik volt a legnagyobb szükségük arra, hogy terményeik eladásánál, vásározáskor ne csapják be őket. A vasi parasztság esetében ez csak feltételezés, Wilhelm Norden azonban konkréten kimutatta ezt az összefüggést az észak-németországi oldenburgi grófságban. Az evangélikus lelkészek 1675-ben végigjárták a házakat és mindenkiről feljegyezték, hogy tudott-e írni, olvasni, számolni. A férfiak alig 14,5%a tudott számolni, a nők közül pedig gyakorlatilag senki sem. Míg azonban a nagygazdák majdnem fele, 45,2% osztott-szorzott, a szegényebb gazdák alig 6,9%-a volt jártas a számolásban. A béresek mindössze 1,9%-a ismerte az egyszeregyet, a napszárriosok közül pedig senki sem. Ók egyrészt nem jártak annyi ideig iskolába, hogy a számtant is megtanulták volna, másrészt a bérükön kívül nem sok számolgatni valójuk volt. Wilhelm Norden: Die Alphabetisierung in der oldenburgischen Küstenmarsch im 17. und 18. Jahrhundert. In: Ernst Hinrichs - Wilhelm Norden (Hrsg.): Regionalgeschichte. Probleme und Beispiele. Hildesheim. 1980.120. 141-143. 97 A filiákból az iskolába naponta „több kilométeres utat megtenni az időjárás viszontagságai közepette — ezt teljes egészében teljesíthetetlen kívánság lett volna". Mészáros István: Az iskolaügy... 394. A filiákra: Fináczy Emô: Magyarországi közoktatás... I. 236. 98 Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. VI. kötet. Szerk. Stromp László. Bp. 1907.152-155. 99 Mészáros István: Népoktatás Nyugat-Magyarországon a XVII században. Soproni Szemle XXX. 1976. 4. 314. 100 Mészáros István: Az iskolaügy... 282. 101 MOL С 39. Helytartótanácsi lt., Acta fund. Lad. Ё. Fase. 12. I. Moson m. Lajthafalu. (Potzneusiedl). Uo. Pozsony m. Engerau. 102 MOL Ft. В 1368. Veszprém m. L. Acta nob. Fase. НЛП. No. 24. lieriez cs. 1754. márc. 20. 103 Kis János Emlékezései. In: Berzsenyi Dániel művei — Kis János Emlékezései. Szerk. Orosz László. Bp. 1985. 815. 821. 104 SOBA Bratislava, Pozsony m. Trestné spisy, A XII. Proc. erim. No. 99. 1774. okt. 19. 105 MOL С 39. Helytartótanácsi lt. Acta fund. Lad. E. Fase. 12. I. Pozsony m., Réthe. 106 Kivételt jelent: KapiUer Imre: Zalai diákok Kőszegen а XVIII. sz. utolsó évtizedeiben. (Kézirat) 107 MOL P 1322. Batthyány cs. lt. Instrukciók 38. cs. 1712. jan. 2. 25. és 39. pont. 108 MOL P 1322. Batthyány cs. lt. Összeírások, Körmend. 88. cs. 92., 1753., 1785. és 1762. évi összeírás. A helyben tanuló diákokat és a falusi kisnemesek gyerekeit ezek az összeírások nem tüntették fel. 109 Kosáry Domokos: Művelődés... 442. 110 MOL P 1322. Batthyány cs. lt. Összeírások, Körmend 87-88. cs. 1722. 1730. 1731. 1740. 1741. 111 Uo. 1753. évi összeírás. Az urbárium adatai pontosak, a családok tudták, hogy hol tanított a fiúk — a következő évben kelt egyházlátogatási jegyzőkönyvben a mestereket az urbáriumban megjelölt iskolákban találjuk. MOL Ft. 5199. f. 815-816. 5200. f. 1024. f. 1417. 112 Tóth István György: Paraszti írástudás a körmendi uradalom falvaiban a 17-19. században. Benda Kálmán Emlékkönyv. OSZK Bp. 1983. Uő.: íráshasználat és szóbeliség a paraszti földforgalomban a 17-18. századi Nyugat-Dunántúlon. In: Város és társadalom a XV1-XVIII. században. Studia Miskolciensia 1. Szerk.: Faragó Tamás. Miskolc 1994. 49 60. 113 MOL P 1322. Batthyány cs. lt. 196. cs. Úriszéki iratok, Fasc. 4. No. 66. 114 MOL P 1322. Batthyány cs. lt. Összeírások, Körmend, 1753. MOL Ft. 5197. f. 735. (1754) MOL С 39. Helytartótanácsi lt. Acta fund. Lad. E. Fasc. 12. I., MOL Ft. 23722. f. 172. Szily püspök vizitációjakor, 1779-ben is Vajnovics György volt Horvátnádalja mestere, aki, mint elmondta, már 26 éve tanított itt. A 25 évvel korábbi egyházlátogatás és a 26 évvel korábbi urbárium valóban ugyanezen a poszton tünteti fel. Szily püspök vizitációja (1779) szerint Vajnovics horvátul és magyarul tudott, valamint „közepesnél rosszabbul" németül. Batthyány vizitációja (1754) azonban kiemelte, hogy a horvát és a magyar mellett folyékonyan beszélt latinul is. Vajnovics ezek szerint 28 évesen még elég jól tudott latinul, később azonban a falusi iskolában töltött évtizedek alatt ezt elfelejtette, és megelégedett azzal, hogy magyarul és horvátul nem többre, mint olvasásra tanítod 115 MOL P 1322. Batthyány cs. lt. Összeírások, Körmend, 1785. 92. cs. Horvátnádalja 39. szám. 116 MOL P 623. Széchényi cs. lt. 379. kötet. 117 MOL P 1313. Batthyány es. lt. Maj. Lad. 9/a. No. 49. no. 26. Uo. 8/a. No. 111. Thury Etele: Iskolatörténeti adattár, II. kötet. Pápa 1908. 422. 448. 244. 269. 259. A körmendi evangélikus templom iratai, 1788. máj. 9. 118 MOL P 623. Széchényi cs. lt. 379. kötet passim.
