Századok – 1994
Közlemények - Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században III–IV/579
VASI KISISKOLÁK A 17-18. SZÁZADBAN 625 országi realitásoknak és a forrásoknak megfelelően, csak hároméves tanulási időt vettem alapul. A másik, Vasban alkalmazott számítási módszer szerint a reimsi egyházmegye összlakosságának 13,8%-a, a tarbes-i püspökségének pedig 5,4%-a járt elemi iskolába az 1770-es, 1780-as években. Vas megye lakosságának viszont ugyanezekben az években alig 1,7%-a volt iskolás.15 8 Összefoglalás Vas megye iskoláit vizsgálva 18. századi forrásaink nem tették lehetővé, hogy az 1777-ben kibocsátott Ratio Educationis hatását lemérjük. A megye egészét átfogó utolsó 18. századi felmérés, Szily püspöknek az egy esztendővel a Ratio kibocsátása után elkezdődött és 1781-ben lezárult egyházlátogatása természetszerűen még nem tükrözhette a királynői rendelet hatását. A türelmi rendelet után, a 19. század elején keletkezett katolikus egyházlátogatások pedig már nem szobiak a protestánsok iskoláiról. Abból azonban, amit Szily püspök 1780 körül és az állami összeírás 1770-ben a vasi iskolákról megállapított, egyértelmű, hogy az iskolák reformja itt sem lehetett gyors eredményeket felmutatható folyamat. Hiába írta elő 1778-ban a Ratio Educationist kiegészítő Projectum Budense az általános iskolakötelezettséget, nemcsak tanító nem volt elég a teljeskörű oktatáshoz — ha a szülők komolyan vették volna a királynő rendeletét, a falusi iskolák apró tantermeibe be sem fértek volna a gyerekek. A Ratio Educationis az írnitanítás mellett a falusi iskolákban a számtan tanítását is előírta, valamint azt, hogy ezekben néhány tanulót latinra is oktassanak. A 18. század második felében Vas megyében az analfabéta, csak olvasni tudó iskolamester alakja már kuriózumszámba ment, ám latinul ekkor is csak minden ötödik tanító tudott, és körülbelül ennyi volt a számtanhoz értők aránya is. Joggal feltételezhetjük, hogy a 18. század hátralevő két évtizedében az újonnan felállított, a tanítókat kiképző „normális iskolák" már csak részben tudták pótolni ezt a hiányt — a felvilágosult abszolutizmus iskolareformjának gyümölcse már csak a 19. század elején érett be. Az iskolaügy fejlődésére a 18. század végén a Ratio Educationis-nál nagyobb hatása lehetett II. József türelmi rendeletének, amely megengedte, hogy a protestánsok mindenhol saját iskolákat állíthassanak fel, és így a protestánsok-lakta vidékeken pár év alatt ugrásszerűen megnőtt az iskolák száma. JEGYZETEK 1 Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. VI. kötet. Szerk. Stromp László. Bp. 1907. 11-193. 2 Uo. 130. 3 Uo. 197-98., 102. A falvak, ahol korábban volt tanítás: Vámoscsalád, Szentivánfa, Hegyfalu, Rábakovácsi, Szentlénárt. 4 Uo. 149. 5 Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. I. Sopron. 1910. 102-128. különösen: 107., 109., 112., 125. 6 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) С 39. Helytartótanácsi lt. Acta fundationalia Lad E. Fase. 12. I. Com. Castriferrei, Informatio Iudimagistrorum districtus Tóttsághiensis 1770. 7 MOL Filmtár (továbbiakban: Ft.) 23720. f.2„ 15-16., 57., 89., 115., 141., 168., 189-190., 203., 224., 256-257., MOL Ft. 5198. f.1079. 1089., 1115., 1131., 1154., 1181., 1219., 1261., 1300., 1329., 1355., 1385.
