Századok – 1994

Közlemények - Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században III–IV/579

VASI KISISKOLÁK A 17-18. SZÁZADBAN 617 példáján láttuk, számításaink szerint mintegy kétszerese volt a 6-9 éves, iskolába járó korúnak tekintett gyerekekének: az egyházlátogatásban feltüntetett gyerekszámokat megfelezve megkapjuk az „iskolaképes" gyerekek körülbelüli számát. Falu Felekezet Gyerekek száma Iskolások Mezőőrs ref. 198 15-18 T5p ref. 231 15-16 Felpéc ev. 89 15-16 Kajár ev. 536 10-12 Gyömöre ev. 105 6 Gyarmat kat. 174 22 Tét * ev. /89/ 12-13 Táblázatunkat átalakítva kaphatjuk meg az iskolába járók arányát a 6-9 éves korosztályon belül (akik tehát számításaink szerint kb. fele annyian voltak, mint a hét év alatti, még nem gyónó gyerekek.) Falu Felekezet Iskolaképes gyerekek Iskolások Iskolába járók aránya Mezőörs ref. 99 17 17,1 % Táp ref. 115 16 13,9 % Felpéc ev. 44 16 36,3 % Kajár ev. 268 11 4,1 % Gyömöre ev. 52 6 11,5% Gyarmat kat. 87 22 25,2 % Tét ev. 44 13 29,5 % Összesen 709 101 14,2 % A győri főesperesség hét falujában, egy katolikus, két református és négy evangélikus településen az iskolaképes gyerekek mintegy egyhetede járt iskolába 1698-ban. Az átlagszám itt is igen nagy különbségeket takart: Kajáron 1594 fő élt, jórészt evangélikusok, de a szintén evangélikus mester csak 11 gyereket tanított, a gyerekek 4,1%-át. A jórészt ugyancsak evangélikus Téten alig 259-en laktak, és ott gyakorlatilag mégis ugyanannyian jártak iskolába, mint Kajáron, ez ebben a sokkal kisebb faluban azonban a gyerekek majdnem 30 százalékát jelentette. Bizonyos, hogy nem azért tanultak Téten olyan sokan, mert a tanítójuk kiváló volt: Az iskolamester Téten, jegyezte fel a vizitátor, „egy éretlen gyerek. Zaborák Ferenc a neve, tót származású, harangozó és kántor is egy személyben. A trencséni lutheránusok iskolájának negyedik osztályából egyenest idejött". A legnagyobb arányban a szintén evangélikus felpéci rektor és harangozó, a győri gimnáziumban tanult Vinikovics János keze alatt tanultak a gyerekek: a felpéci gyerekek több mint egyharmada járt iskolába. Az iskolalátogatás e falvakban vajon a helybeli prédikátorok hatására volt ilyen magas arányú? Nem tudjuk, bizonyosan csak annyit állíthatunk, hogy az azonos valláson lévő, egymáshoz közel fekvő falvak iskolázásában is hatalmas különbségek voltak.