Századok – 1994

Tanulmányok - Somogyi Éva: A delegáció. A delegáció intézményének létrejötte 1867-ben III–IV/465

A DELEGÁCIÓ 505 8 Kónyi: Deák Ferencz beszédei III, 417. 9 A bizottság később az Erdélyből érkezett 15 képviselővel kiegészítve lesz 67 tagú. 10

A bizottság, amely tulajdonképpen részleteiben dolgozza ki a delegáció tervét a következő személyekből áll: Andrássy Gyula gr., Apponyi György gr., Csengeiy Antal, Deák Ferenc, Eötvös József br., Fest Imre, Ghyczy Kálmán, Gorove István, Hollán Er:iő, Ivánka Imre, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Nyáry Pál, Somsich Pál és Tisza Kálmán. Kónyi: Deák Ferencz beszédei III, 689. 11

Az albizottság ülésein nem vezettek jegyzőkönyvet, de annak két tagja, Lónyay és Gorove, a maga számára feljegyzéseket készített: Kónyi: Deák Ferencz beszédei III, 685-738. Az itt idézett, Deák diktálta szöveg később az 1867:XII. tc. 28-34. paragrafusa lett. 12

Uo. 13

Uo. III, 717-722. 14

Uo. III, 733. 15

Uo. III, 730. 16

Uo. IV. 170-178. 17

A bécsi tárgyaláson merül fel, hogy pontosan határozzák meg a delegációk tagjainak számát, mégpedig 60-60 főben. Az 1867:XII. 29.§-ban „meghatározott számú bizottság" szerepel, s csak a képviselőház 1867. dec. 27-én tartott ülésén határozza el - nyilván az időkcíben elfogadott osztrák törvény hatására, hogy a delegáció tagjainak száma 60 fő legyen. Magyar Törvénytár: 1836-1868. évi törvénycikkek. (Bp. 1896) 338; 1. sz. jegyzet. 18

Vö. 1867:XII. tc. 39.§. 19

A Lónyay-napló 1867. január 27-i bejegyzése, Kónyi: Deák Ferencz beszédei IV, 198. 20

Uo. IV, 253. 21

Uo. IV. 258. 22

A 67-es bizottság 1867. január 31-i ülésén Tisza Kálmán, Kónyi: Deák Ferencz beszédei IV, 262. 23

Uo. 263. 24

Uo. 264. 25

Uo. 260. 26

Ministerrat (MR.) v. 1.2.1867. ÖMR. 1848-1867. VI/2.; Das Ministerium Belcredi, 8. April 1866 - 6. Februar 1867, bearb. von Horst Brettner-Messler (Wien 1973) 298-408. Vö. L. Belcredi (Hg.): Fragmente aus dem Nachlass des ehemaligen Staatsministers Grafen Richard Belcredi. In: Die Kultur 7 (1906) 283-288. Az oktojálás mögöttes tartalmáról, hogy miért igyekezett elkerülni Beust a kiegyezés parlamenti vitáját a Belcredi által tervezett rendkívüli Reichsratban Somogyi: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig 178-187. 27 MR. v. 3.5.1867, MRZ. 150. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien (HHStA.) Allgemeines Verwaltungsarchiv (AVA). 28 Vö. Helmut Rumpier: Die rechtlich-organisatorischen und sozialen Rahmenbedingungen für die Aussenpolitik der Habsburgermonarchie 1858-1918. In: Wandruszka Adam - Urbanich Peter (Hg.): Die Habsburgermonarchie 1848-1918, VI/1: Die Habsburgermonarchie im System der internationalen Beziehungen (Wien 1989) 30-33. 29 „Für jene Angelegenheiten, welche den im Reichsrate vertretenen Königreichen und Landern einerseits und den Ländern der ungarischen Krone andererseits gemeinsam sind, ist der Reichssenat berufen. Der Reichssenat besteht aus der Delegation des Reichsrates und aus der Delegation des ungarischen Reichstages." 30 MR. v. 15 und 16.6.1867, MRZ. 157. HHStA. AVA. 31

Vö. MR. v. 28.10.1867, MRZ. 187. uo. 32 Edmund Bematzik: Die österreichischen Verfassungsgesetze mit Erläuterungen (Wien 19112) 439-451. 33 Gustav Kolmer: Parlament und Verfassung in Österreich 1:1848-1869 (Graz 19722) 257-258. 34

A liberális párt különböző frakcióiról Id.: Somogyi: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig 136-145. Az autonomista és az unionista párt egyesüléséről uo. 192-196. A közös autonomista-unionista program: Neue Freie Presse v. 22.5.1867. 35

Somogyi: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig 196. 36

Stenographische Protokolle über die Sitzungen des Hauses der Abgeordneten des Reichsrates IV. Session (Wien 1869) 1320-1323. A parlament alkotmányos bizottsága a továbbiakban lényegében magáévá teszi a kormány javaslatát. Az eltérés csak a delegáció választás módjában, a mandátumok felosztásában mutatkozott, amire más összefüggésben még visszatérünk. A kormány és a képviselőház alkotmány bizottsága javaslatának viszonyáról: MR. v. 28.10.1867, MRZ. 187. HHStA. AVA. Az alkot-