Századok – 1994
Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352
372 PETNEKI ÁRON egy gyermek. Az utószülött V. László születése után követe útján teljesíti a kegyes fogadást.11 7 (Ugyanilyen fogadalmat teljesítenek az előbb említett Ferdeszájú Boleszló szülei, Ulászló Hermann és felesége, Judit. Egy gyermek nagyságú arany szobrot küldenek a provence-i St. Gilles apátságba, hogy Szent Egyed járjon közben, segítse őket utódhoz. Boleszló későbbi büntető zarándoklata ezért vezet Somogyvárra is, amely St. Gilles leánykolostora.)118 A leglátogatottabb kegyhely azonban kétségkívül „mindannyiunk édesanyja", Róma. Az 1300-tól kezdődő jubileumi szentévek idején többszázezer zarándok is megfordul az Örök Városban. ,Д6та felé tódulnak, a föld elözönli a Várost, És az ezernyi utas már az utakra se fér... " - írja Janus Pannonius a római búcsúsokat kikacagó epigrammájában /Végh György ford./ 119 A magyarok mindig nagy számban indulnak Rómába - bár útközben nem mindig a legszentebb dolgokról elmélkednek, hanem üzletelnek is. Egy francia szemtanú, Gilles Le Bouvier a 15. században erről így ír: ,/lz emberek mind nagy szakállt hordanak, s igen csúf emberek, s gyakran járnak zarándoklatra Rómába, többen, mint a világ bármely országából; s odavezető útjukon igen sok lovat adnak el Velence, Bologna és Toscana vidékén. "120 A nagy európai zarándokközpontok mellett a középkorban is megvannak a kisebb, de mégis országos jelentőségű kegyhelyek. Ilyen Magyarországon a pálosok anyakolostora, Budaszentlőrinc, ahol a legendás rendalapító Remete Szent Pál tetemét őrzik, ilyen a Margitszigeten a domonkos kolostor a szentéletű Árpád-házi királylány sírjával, s ebbe a körbe tartozik 1457 után Újlak ferences zárdája is, ahol Kapisztránói János nyugszik. E zarándokhelyek vonzáskörzetét a mirákulumos könyvekből ismerjük, amelyek a két utóbbi esetben az illetők szentté avatási perének anyagához is szükséges csodákat beszélik el, megemlítve a zarándoklatot fogadók származási helyét.121 A zarándoklat vadhajtásai- flagellánsok és gyermekek kereszteshada A vezeklő zarándoklat egy spontán fajtájának tekinthetjük a flagelláns mozgalmat. Egy 15. századi megfogalmazás szerint a flagelláns mozgalom nem más, mint „a népek csodálatos zarándoklata", ,/nirabilia peregrinatio mundi",12 2 Kiváltó oka — a közhiedelemmel ellentétben — nem az 1348-49-es nagy pestisjárvány, hiszen több mint nyolc évtizeddel korábban megjelenik Európa országútjain.12 3 Nem tudatos eretnekmozgalomnak születik, hanem mély meggyőződésből és őszinte hitből (melynek hátterében nyilván vannak szociális töltésű feszültségek is). A félelem, a timor Dei (ami nem valami kegyes, ájtatos attitűd, hanem ténylegesen rettegés a négy végső dologtól) azonban mindenképpen ott vibrál a kiváltó okoknál, ahogy azt maguk a kortársak, köztük a flagellánsok történetére nézve oly fontos forrás szerzője, a névtelen páduai szerzetes is leírja: ,Дг elmúlt évek folyása alatt, amikor egész Itáliában megsokasodott a bűn és a gonoszság, egyszerre századok óta nem hallott bűnbánat, valamely futótűz gyorsaságával rohanta meg előbb a perugiaiakat, majd a rómaiakat, végül Itália szinte minden népét. Akkora istenfélelem vett erőt rajtuk, hogy a nemesek ugyanúgy, mint a nemtelenek, a fiatalok és öregek, még az ötéves gyermekek is, a városok
