Századok – 1994
Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352
370 PETNEKI ÁRON vétkeiket.10 4 Itt bátran gondolhatunk 20. századi párhuzamokra is, elég csak Fellini filmjét, a „Cabiria éjszakáit" felidéznünk. Azt a korábbi éles cezúrát, amelyet a „babonás nép" és a „természettudományosan gondolkodó" humanisták között húztak, nyugodtan megkérdőjelezhetjük. A modern anatómia megalapítója, Andreas Vesaüus egy szentföldi zarándoklaton tűnik el örökre.105 A zarándoklatok célpontjai egész Európa területén megtalálhatók, de a legszentebb úticél, Krisztus földi életének színtere, Palesztina, a kontinens határain kívül fekszik. Aki idáig eljut, az feltétlenül felkeresi Jeruzsálemet, amelyet a középkori világkép a föld középpontjának tekint. Jeruzsálem meglátogatására azonban előzetes pápai engedélyt kell kérni - ennek köszönhetően ismerjük a középkori magyar Jeruzsálem-járók legalábbis egy részét név szerint is.10 6 Ugyanis sok esetben a kérelmező nemcsak magának, hanem társai vagy a kísérete számára is biztosítani akarja a zarándoklást, és a saját nevéhez csak a „keretszámot" hozzátéve fordul az apostoli székhez.(Pl. 1349-ben Vásári Miklós választott nyitrai és zágrábi püspök 12 személy részére, ugyanezen évben Miklós, Bars megye ispánja ugyancsak egy tucatnyi kísérettel, 1355-ben a Görögnek mondott Mihály királyi pajzshordozó tíz embernek, 1357-ben Hajmó Benedek vitéz — azaz Himfi Benedek bán — a veszprémi egyházmegyéből 6, Miklós kalocsai érsek pedig 40 fós kíséretének kér pápai engedélyt).107 A pápa azonban legátusának is adhat felhatalmazást az engedély megadására. Mikor 1409-ben János raguzai bíboros érsek Magyarországra és Lengyelországba indul követségbe, kétszáz szentföldi zarándokengedély kiállítására kap meghatalmazást.10 8 A puszta számokat nagyon ritkán tudjuk élő alakokkal helyettesíteni, néha azonban érdekes szociológiai eredményre is juthatunk, hogy kikből áll egy ilyen zarándoktársulat. A korábban már említett Felix Faber ulmi dominikánus szerzetes, aki érdekes útinaplójában megírja zarándoklása történetét, 1483-ban indul útra a Szentföldre Hans Truchsess von Waldburg, valamint Hans Werli von Chimber báró, Heinrich von Stöffel báró, Bern von Rechberg und Hohenrechberg kíséretében. Nyolc hű szolgájuk számára is megszerzik a pápai engedélyt. Faber név szerint felsorolja ezeket: Balthasar Büchler, nemesember, Artus, borbély és lantos, Schmid Hans /aki nyilván kovács/ ,jutazó legény", Conrat Beck, memmingeni polgár, Peter von Walse, az uraságok szakácsa, Johannes, babenhauseni iskolamester, Ulrich Kramer, az urak tolmácsa, végül maga az útirajz írója, akit káplánnak fogadnak meg.109 Spanyol földön a galíciai Compostela vonzza Európa minden részéből, elsősorban Franciaországból Szent Jakab apostol tisztelóit.11 0 Normandia és Bretagne határánál Mont-St.-Michel sziget-kolostora emelkedik ki a tengerből, ahová még Németországból is tömegesen zarándokolnak. Különös jelentőséget kapnak a német és svájci területről 1456-1459 közt ide vezetett gyermekzarándoklatok, amelyeket az egyház nem támogat, sőt elitéi.11 1 Aachen és Köln nemcsak az egész Alsó-Rajna-vidék, hanem a távoli Magyarország kedvelt búcsújáróhelye,11 2 s ott van a közelben Xanten, Kevelaer és Maastricht, ahová szintén eljutnak magyarok. A stájer földön fekvő Máriacell ugyancsak magyar zarándokhelynek számít.113 A legkeményebb büntetőzarándoklatokat a György vitéz és Tari Lőrinc útja nyomán nálunk is ismert írországi Szent Patrick purgatóriumában kell végezni, de másutt is van lehetőség ilyen penitenciatartásra. Gondoljunk csak a Szent Imre le-
