Századok – 1994

Közlemények - Solymosi László: Harangozók és Harangozó nevű települések a középkori Magyarországon II/335

HARANGOZÓK ÉS HARANGOZÓ NEVŰ TELEPÜLÉSEK 351 ad matutinas. Mon. Zagr. II, 81. Ezzel szemben a zágrábival rokon váradi statútum szűkszavúan rögzíti: Modus autem puls an di campanas ad divinum officium pulsatoribus est satis notus. Bunyitay. Várad, 95. 61

Mon. Strig. II, 359, 1П, 48. 62

Mon. Strig. III, 13. A harangozó tizedmentességben is részesülhetett. Urk. Sieb. I, 227. 63

DL 19458. Rómer [Flóris]: Balony helység lakói, mint a gyóri fóegyház harangozói. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 2(1863), 192; Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk. Fehér Ipoly. Budapest, 1874, 510-511; Bedy: A győri székeskáptalan, 82-83, 517. Valószínű, hogy a középkor végén az Árpád-kori szakrális kötelezettségek maradványai szélesebb körben éltek. Minden bizonnyal ide kapcsolható az alábbi néhány adat. Veszprém püspöki városrésze, a váralji Szenttamásfalva település lakói számára például 1524. évi urbáriumuk többek közt előírta: Item ad fes tum corporis Christi tenentur virgultas florum et alias flores ad processionem ducere. Item tenentur maiorem crucem portare. Item ad omnia festa specialia ipsi tenentur cum maiori campana ad vesperas et ad missam pulsare. Az egri püspökség Eger közelében fekvő két birtokának lakói szintén végeztek szakrális szolgáltatást. Felnémet település karácsonykor három márka viaszt adott, míg Szőlős (Szőlőske) lakói az úmapi körmenetre virides frondes vittek. Kredics László - Sotymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, Budapest, 1993, 81-82; Kandra: Szent János könyv, 543, 545. (Az utóbbi két adatot Kovács Bélának köszönöm.)