Századok – 1994

Közlemények - Solymosi László: Harangozók és Harangozó nevű települések a középkori Magyarországon II/335

HARANGOZÓK ÉS HARANGOZÓ NEVŰ TELEPÜLÉSEK 347 az lehetett, hogy a dusnok-torlók kötelezettsége elválaszthatatlan volt a földműves gazdaságtól, azzal együtt adományozták őket. így nevük könnyen összekapcsolódhatott az általuk művelt és lakott földterülettel, s annak nevévé is válhatott Ezzel szemben a harangozók feladata független volt a földtől, legalábbis közvetlenül nem kapcsolódott hozzá, gyakran föld nélkül adományozták őket. Ezért csak a szolgálatukat hozamosan igénylő nagyobb egyházi intézmények közelébe telepítve lehettek lakóhelyük névadói. JEGYZETEK * A tanulmány egy 1987-ben elhangzott előadás német nyelvű megfogalmazásának - Glöckner (Harangozók) und Siedlungen mit Harangozó-Ortsnamen im mittelalterlichen Ungarn. In: Settlement and Society in Hungary. Edited by Ferenc Glatz. (Etudes Historiques Hongroises 1990 publiées à l'occasion du XVIIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois 1.) Budapest 1990. 63-78 - némileg bővített változata. 1 Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest, 1970; MatúS Kuéera: Anmerkungen zur Dienstorganisation im frühmittelalterlichen Ungarn. Zbonük Filozofickej faculty Univeizity Komenského, Historica, 21(1970), Bratislava, 1971, 113-127; Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle 15(1972), 261-320; Uó.: Zur Frage der Herkunft der ungarländischen Dienstleute. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae (22)1976, 39-83, 311-337; UÓ.: Wirtschaft und Gesellschaft der Unçarn um die Jahrtausendwende, (továbbiakban: Wirtschaft) Budapest, 1983. 60-92. Vö. Solymosi László: Árpád-kori helyneveink felhasználásához. Magyar Nyelv 68(1972), 179-190; Uó:. A helytörténet fontosabb középkori forrásainak kutatása és hasznosítása. Történelmi Szemle 19(1976), 141-149; Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. (továbbiakban: Korai helyneveink) Acta universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica, tom. 55, Szeged, 1976. 65-84. A Kárpát-medence helyneveiről alapvető kézikönyv Kiss Lajos-. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás. I-II, Budapest, 1988. Vö. Századok 124(1990), 552-558. 2 Karol Modzelewski: La division autarque du travail à l'échelle d'un État: L'organisation „ministériale" en Pologne médiévale. Annales ÉSC (19)1964, 1125-1138; Barbara Krzemienska-Duian TfciMc. Sluiebná organizace v rané stfedovëtych Öechách. Ceskoslovensty éasopis historic^ (12)1964, 637-667; D. Tfeitlk-B. Krzemienska: Zur Problematik der Dienstleute im frühmittelalterlichen Böhmen. In: Siedlung und Verfassung Böhmens in der Frühzeit. Hg. v. FrantiSek Graus und Herbert Ludat. Wiesbaden, 1967, 70-98, 98-103. Vö. Ernst Eichler-Hans Walther. Zur altsorbischen Soziotoponymie. In: Siedlung, Burg und Stadt. Studien zu ihren Anfängen. Hg. v. Karl-Heinz Otto und Joachim Herrmann. Berlin, 1969, 239-247. 3 BoUa Ilona: Das Dientsvolk der königlichen und kirchlichen Güter zur Zeit des frühen Feudalismus. Annales universitatis scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica, tom. 17, Budapest, 1976, 16-17; Uó.: A királyi és egyházi birtokok népei a korai feudalizmus idején. In: Jogtörténeti tanulmányok IV. Szerk. Csizmadia Andor. Budapest, 1980, 20-21; Uó.: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon, (továbbiakban: Jobbágyosztály) Budapest, 1983, 199-201. 4 Solymosi László: Dusnok helynevek a középkori Magyarországon. In: A Dunántúl településtörténete. VI. Szerk. Somfai Balázs. Veszprém, 1986, 55-70; Uó.: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról? In: Doctor et apostolus. Szent István-tanulmányok. (Studia Theologica) Szerk. Tőrök József. Budapest, 1994, megjelenés alatt. Du Cange egyetlen olyan adatot idéz, amelyben az exsequialis szó előfordul. Ennek azonban kétségkívül a magyarországi latinság volt a forrása, hiszen az 1212. évi pápai oklevél a veszprémi püspök és a pannonhalmi apát tizedperében foglalkozott az exsequiales és pulsatores társadalmi réteggel. Glossarium mediae et infímae Latinitatis. Conditum a Carolo du Fresne domino du Cange. Editio nova, 1-Х, Niort, 1883-1887, Ш, 359, VI, 566; Augustus Potthast: Regesta pontificum