Századok – 1994
Közlemények - Mesterházy Károly: Tegez és taktika a honfoglaló magyaroknál II/320
TEGEZ ÉS TAKTIKA A HONFOGLALÓ MAGYAROKNÁL 333 avar történelem forrásai V. Arch. Ért. 108. (1981) 81.: az íj és a nyű tartozékának véli a Maurikiosnál említett lovas felszerelési tárgyat, a ráspolyt, és e gyaluval azonosítja. Az Alsó Volga mentén, Krivaja Luka nevű helyen, egy kazár kori temetkezésben is megtalálták e csontszerszámot. Félkörös metszetű, tehát félig körülveszi a nyílvesszőt gyalulás közben. Fjodorov-Davydov, G. A.: Pogrebenija hazarskogo vremeni iz uroSiíőa „Krivaja Luka" v niínem Povol'íje. In: Problemy archeologii stepej Evrazii. Sovjetsko-vengerskij Sbornik. Kemerovo 1984. 90. 8. kép. 6. 28 Pletnjowa, S. A.: Stepi Evrazii. Moszkva 1981. 205. 29 Szokatlanul nagy tegeznyakra engednek következtetni a fejedelmi és vezéri leletek tegez maradványai: Bócsa, Kunbábony, Pereäöepino, Pécs-Köztemető. Az egyszerűbb, csontpánttal merevített hajdúdorogi tegez szájadataira jellemzőek az ép lemez méretei: teljes hossza 16,4 cm, szélessége 4,2 cm, az ívhúr hossza 12,3 cm. Krabvánszky Alán: A hajdúdorogi VII. századi avar temető (előzetes ismertetés). Déri Múz. Évk. 1989-90. (1992), 117-38.; Garam Éva: Die münzdatierten Gräber der Awarenzeit. in: Awarenforschungen I. szerk. Falko Daim. Bécs, 1992. 42. t. természetes méretű rajzán az ívhúr 13 cm, az ívhúr magassága 3,8 cm. Ebbe a tegezbe a magyar tegezek mintájára legalább 35 nyílvessző fér bele, ami megfelel az írott forrásokból ismert adatnak. Az avar tegezben kb. 30-40 nyíl volt, ennyit írt elő a Maurikios-féle taktika avar példára a bizánci katonaságnak. A teljes szöveg magyarul: László Gyula: őseinkről. Bp. 1990. 104. Szádeczky-Kardoss Samu ezt a részt nem vonatkoztatta az avarokra, és feldolgozásában e rész hiányzik. Arch. Ért. 108. (1981) 81.; U.a.: Der awarisch-türkische Einfluss auf die byzantinische Kriegskunst um 600. Turkic-Bulgarian-Hungarian Relations (VIth-XIth Centuries). Studia Turco-Hungarica V (Bp. 1981) 63-71. A 12-13. századi mongoloknak Marco Polo szerint két flat és hatvan nyilat kellett a csatába vinniök, ezek közül harmincnak közelre, harmincnak pedig távolra hatónak, azaz könnyűnek és nehéznek kellett lennie. U. Kőhalmi Katalin: i. m. 139.; László Gyula: Őseinkről 104., 111.; U.a.: Etudes archéologiques sur l'histoire de la société des avars. Arch. Hung. 34 (1955) 144., 148-49. 30 Cs. Sebestyén Károly: i. m. 209. 219-20. 31 Révész László: Adatok a honfoglaláskori tegez szerkezetéhez 35-53. Elfogadta Kovács László: Viselet, fegyverek 230. is. 32 Fodor István: Honfoglaláskori temető Sándorfalván 23. 33 Kovács László: Kora Árpád-kori temetőrészlet Dabas (Gyón) - Paphegyen. Studia Com. 17 (1985) 372-73. 3. kép 2a. 34 Trvgmayer Otto: i. m. 16. IV. t. 6-7. 35 Dienes István: Un cimetière... 247. LX. t. 1. 36 Toéik, Anton: Altmagyarische Gräberfelder... 33. t 1. és 13. t. 19. 37 Fodor István: Honfoglaláskori temető Sándorfalván... 5. kép. 38 Jankovich B. Dénes - Makkay János - Szőke B. Miklós: i. m. 69. t 2.b. 39 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 22/1930. 5. 40 Dienes István: A honfoglalók. Orosháza története... 144, V. t. 2.a. kép.; U.a.: A Kalocsa környéki... 31-40., 11. kép. 41 Dienes István: A honfoglaló magyarok. Hereditas. Bp. 1972. 20. kép. A kutemski tál magyar kiadványban László Gyula: HMNÉ 286. 28. képen látható. Smimov, Ja.: Vostoénoje serebro. Szt. Pétervár 1909. 87. t. 157.; Marschak, Boris: Silberschätze des Orients. Lipcse 1986. 119. kép. U. Kőhalmi Katalin ezt a tegeztípust, melyben a korábbihoz képest a nyílcsúcsok felül vannak, és melynek mindkét vége kiszélesedik, fordított tegeznek nevezi. Előképeként II. Khoszrau (590-628) sziklafülkében levő lovaszszobrát említi: i. m. 105-106. így vélekedett már Zichy István: i. m. 154. is. 42 Cs. Sebestyén Károly: i. m. 211. 15. kép. 4. 43 Jósa András: Emlékek a honfoglalás korából 219. 7. ábra. 44 Cr. Sebestyén Károly: i. m. 211. 45 Költő László: i. m. 440. 2. ábra. Pontos méretei a méretarányos rajzról következtethetők ki. A szövegben adott méretek egy része nem fogadható el. Pl. a tegez szájának jobb oldali merevítőjét 21,6 cm-ben adja meg, holott ebben a tegeznyakon aluli rész mérete is benne van. 46 H. Tóth Elvira - Horváth Attila: Kunbábony. Das Grab eines Awarenkhagans. Kecskemét 1992. 14. kép, 10. színes tábla, 65. kép.; Kiss Attila: Avar cemeteries in county Baranya. Bp., 1977. 37. t. 47 Bakay Koméi: i. m. 120., 55.1.12. A szerző leírást nem, csak rajzot ad róla, szerepét sem határozza meg. 48 Madaras László: A Szeged-Fehértó A és В temetők anyagának összehasonlító vizsgálata. Szolnok megyei Múz. Évk. 1981. 41.: 38 csontlappal merevített nyakú avar tegezt gyűjtött össze. 49 Révész László: Adatok a honfoglaláskori tegez... 37, 43., 2-3. t.
