Századok – 1994

Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3

32 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA A transzlációk időbeli alakulása Az ereklyék száma melyben a szentek által képviselt eszmények keresése fontos szerepet játszik. A katakombaszentek Magyarországra kerülésének körülményei ugyancsak eltérnek a svájci területen végzett vizsgálatok eredményeitől. Ott ugyanis az ereklyék megszerzésében első helyen nem a főpapok, hanem a szerzetesi közösségek, kolostorok állnak, a legfőbb közbenjáró szerepet pedig a vatikáni szolgálatot teljesítő svájci gárda tagjai játszották. A kultusz terjesztésében a két területen egyaránt fontosabb szerepük volt a kolostoroknak,"mint a világi plébániáknak, püspöki templomoknak. A transzláció Magyarországon a svájci, délnémet példákhoz viszonyítva a külső formák tekintetében szerényebb keretek között marad (így pl. nem találtunk nyomot az ún. vértanú játékokra), a kultusz intenzitása kisebb, az ikonográfiái megnyilvánulások szegényesebbek, szerkezete azonban lényegében hasonló vonásokra mutat. Az említett külföldi területek és a magyarországi kultusz intenzitásának különbségét jól szemlélteti, hogy például egyedül a konstanzi püspökség svájci részében 135 katakombaszent transzlációjáról és kultuszáról sikerült anyagot gyűjteni. Az ereklyék oly nagymértékű halmozására sincs nálunk példa, mint Altomünster, Waldsassen, Gutenzell, Banz, Monselice ereklye-együttesei. A további kutatások természetesen némileg módosíthatják ezeket az arányokat, az általunk rajzolt kép azonban talán már így is lehetővé teszi a kultusz magyarországi jellegzetességeinek beillesztését az európai kultuszáramlatok folyamatába.