Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZADBAN 241 olyan eseményre, amely magyarázatot adna Magyarországi Miklós, vagy más magyar diákok angliai tanulmányaira. Az angol-magyar kapcsolatok szempontjából a keresztes hadjárat másik érdekes periódusa Oroszlánszívű Richárd visszaútja és fogságba esése. 1192 októberében hajózott el Akra ostromát követően az angol király, és november elején ért Korfuba. Útja során számos kalandot élt meg, hajójukat kalóztámadás érte, majd egy hajótörést követően valahol az Adriai-tenger partján sikerült a szárazföldet elérniük. Ennek pontos helye, ugyanúgy, mint a továbbvezető út pontos vonala, hosszú idő óta vitatott kérdés. Fölmerült az is, hogy szárazföldi útja során Richárd eljutott-e magyar területekre is. Ezen a ponton a korabeli források is ellentmondóak." Elképzelhető az is, hogy valójában két hajótörés történt, és Richárd végül a dalmáciai tengerpartról egészen Isztriáig hajózott. Ez magyarázná, hogy miért választotta útvonalként a görzi és karintiai részeket, és hogy miért kellett csekély számú kísérőjével, álruhában Bécs közeléig eljutnia. Richárd regényes, álöltözetes útját azzal szokták magyarázni, hogy Akra ostrománál összekülönbözött Lipóttal, és emiatt kellett titokban áthaladnia az ellenséges területen. Elfogatásának és fogságban tartásának hátterében azonban ennél nagyobb jelentőségű dolgok állnak, és magyarázatként a korabeli európai hatalmi viszonyok szolgálhatnak. Oroszlánszívű Richárd szövetségben állt a Welfekkel, akik szembehelyezkedtek a német császárral. Emellett rokoni kapcsolat fűzte Oroszlán Henrik szász uralkodóhoz. Lipót ezzel szemben a császár támogatója volt a hatalmi harcban, és vitája Richárddal csak egy apró összetevő volt a komplex politikai helyzetben. A Szentföld felszabadításának magasztos célja ugyanis csak rövid időre hozta egy táborba az európai uralkodókat, a korábbi ellenfeleket. II. Fülöp is hasznot húzott Richárd elfogatásából, hiszen ellenségeskedésüket csak felfüggesztették a keresztes hadjárat alatt. Ezek a tényezők és a korabeli források ellentmondásai vezették A. Schreibert arra, hogy más módon magyarázza Richárd kalandos hazatérési kísérletét. Véleménye szerint az angol keresztesek vezetője Záránál érte el a szárazföldet, és a dalmát tengerparton végigutazva, Horvátországon keresztül jutott el görzi területre. Azért ezt az utat választotta, mivel valójában Esztergomba akart jutni, ahol bizton számíthatott baráti fogadtatásra és segítségre. III. Bélával fennálló dinasztikus kapcsolatai jelenthették erre a biztosítékot.100 Végigtekintve a korabeli forrásokat, több dalmáciai város is szóba kerül, mint Oroszlánszívű Richárd partraszállásának helye. /Zara, Raguza, Pola/ 1181-ben magyar csapatok foglalták el Zárát, és a magyar király által ellenőrzött területekhez kapcsolták.10 1 így elképzelhető, hogy Richárd rövid időt töltött a magyar uralkodó által kontrollált területen. Ugyanakkor semmiféle adattal nem rendelkezünk abban a vonatkozásban, hogy az angol keresztes vezér partraszállása és elfogatása között létrejött-e valamilyen angol-magyar kapcsolat. A. Schreiber említett elképzelése kétségkívül megfontolandó, hiszen érdekes szempontot vet fel a komplex politikai helyzet értelmezéséhez. Egy összefüggésben azonban gondolatmenete nem meggyőző. A dalmáciai partraszállás után miért választotta Richárd a veszélyes bécsi utat ahhoz, hogy Esztergomba eljusson? Horvátországon keresztül, végig a magyar uralkodó által ellenőrzött területen áthaladva sokkal biztonságosabban eljuthatott volna a nia-
