Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZADBAN 239 to 1196. ...By the 1190s Wigorniensis would have been superseded by more advanced collections and above all by the Compilatio Prima for purposes of teaching and study. But the kind of person who would have gone to Oxford to study, to teach or to be present at the hearing of a law suit was the kind of person who might have had a Wigorniensis in his baggage. There would be nothing unnatural in its finding a way to Oxford in the hands, perhaps, of one of Baldwin's familians, particularly after the archbishop's death, and there a man like Nicholaus, clerk of Hungary, might see it and make his own contribution. In point of chronology Nicholaus's dates are perfect."86 Ez a feltételezés azonban véleményünk szerint nem bizonyítható egyértelműen.8 7 Master Silvester tevékenységét figyelembe véve kronológiai kérdések is felvethetők. Az összeállítás munkája 1175 és 1190 közé tehető. Master Silvester mint Baldwin of Ford kánonjogilag egyik legjobban képzett klerikusa követte a püspököt, majd későbbi érseket, és az ekkor formálódó gyűjtemény a korszak egyik legfontosabb összeállításává vált. Mindezek alapján nehezen elképzelhető, hogy az összeállítás befejezése után alig 2-3 évvel valaki — például Magyarországi Miklós — magával vihette volna csomagjában a kéziratot tanulmányai színhelyére. Ez akkor is nehezen képzelhető el, ha már rendelkezésre állt egy újabb, jobb dekretális gyűjtemény.88 A dekretálisok jellege, funkciója, és a már tárgyalt magyar vonatkozású szövegek arra utalnak, hogy nem kell az ilyen jellegű dekrétumok kapcsán feltétlenül magyar lejegyzőkre gondolni. Európa különböző pontjain felbukkannak Magyarországra vonatkozó szövegek, mivel nem a másoló vagy a kompilátor személye a fontos ebben az összefüggésben, hanem a leírt eset, amely kánonjogi példaként szolgálhat. Magyarországi Miklós ilyen irányú tevékenysége ugyan nem zárható ki egyértelműen de nem is bizonyítható. A korábbi elképzelések értékelése után a továbbiakban sorra vesszük azokat a lehetőségeket, amelyek véleményünk szerint választ adhatnak a fejezet elején felvetett kérdésekre. Elsőként Oroszlánszívű Richárd szerepét kell vizsgálnunk. Vajon a kiszabadítását célzó tárgyalásokon kívül — amelyek az említett kronológiai viszonyok miatt nem jöhetnek számításba — az uralkodóval kapcsolatos más események magyarázatul szolgálhatnak-e? így minden lehetséges kapcsolatot vizsgálnunk kell Oroszlánszívű Richárd életében. Ezek közül is külön ki kell emelnünk a kereszteshadjáratot, amely a megelőző korszakokhoz hasonlóan kiváltó oka lehetett angol-magyar kontaktusoknak.8 9 A III. kereszteshadjárat előkészületei már jóval az angol király szentföldi útja előtt megkezdődtek.90 II. Fülöp és II. Henrik 1188-ban vette fel a keresztet, és ugyanabban az évben az angol király levelet küldött Barbarossa Frigyeshez, II. Izsákhoz, és III. Bélához. Ebben szabad átvonulást kért az országokon át, valamint piac lehetőséget a keresztesek számára. A magyar királynak szóló levelet Ricardus Barre Luxoviensis, II. Herik személyes küldötte vitte, aki gyakran töltött be diplomáciai szolgálatot már korábban is, főként a pápai udvarral kapcsolatban. III. Béla válaszában ígéretet tett a kérések teljesítésére, és a keresztesek támogatására. 91 Időközben azonban II. Fülöp és Oroszlánszívű Richárd megváltoztatták tervüket. Hosszú tárgyalások után a két korábbi ellenség békét kötött, és tengeren utaztak el a Szent-
