Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
236 LASZLOVSZKY JÓZSEF sok szinte kivétel nélkül ebben a formában említik Magyarországot. Walter Map, a Lukács érsek életéről beszámoló és Nicholaus clericus-szal minden valószínűséggel — legalábbis közvetett módon — kapcsolatba kerülő angol író a „De nugis curialum" című művében a De Luca Hungaro, Lucám Hungarum, per regem Hungáriáé, Rex Hungarus kifejezéseket használja.69 Mapnál a Pannónia kifejezés is előfordul, de ugyanabban a mondatban a Hungaria formulát is használja: "Ilii autem in die secundo a mercatoribus Pannoniae vagientes inventi sunt, et ab Hungarorum rege redempti, ..."70 De ugyanígy sorolhatjuk a korábbi és későbbi hasonló adatokat.: Aelredus: „de semine regie Anglorum et Hungariorum"71 Chronicon Mairosensis monasterii: „ad regem Ungarie", Florentius Wigorniensis: „de Ungaria"72 stb. A 13. századi angol forrásokban pedig egy sor „de Hungaria" névformával szereplő személyt ismerünk.7 3 Mindezen adatokból egyértelmű, hogy a „ de Hungaria" formula egyértelműen és csakis Magyarországra vonatkozik. Végezetül arra kell kitérni, hogy ismerünk-e más korabeli külföldi diákot az oxfordi egyetemen, vagyis reális-e azzal számolni, hogy egy magyar diák is elkerülhetett a távoli egyetemre. A forrásokból úgy tűnik, hogy a legkorábbi külföldi hallgató Friziai Emo volt, aki 1190 körül bukkan fel Oxfordban. Itt végezte első tanulmányait, majd Párizsban és Orléans-ban folytatta azokat. Végül újra visszatér Oxfordba, és egészen az 1200-as évek elejéig ott tartózkodik. Ezidő alatt végzett tanulmányainak részletei is ismertek. 7 4 Friziai Emo példája egyértelműen bizonyítja, hogy az 1190-es években megjelennek a külföldi diákok az egyetemen. Magyarországi Miklós története szempontjából legalább ennyire fontos egy másik személy is. Robert Vermeilles bizonyíthatóan 1198-tól tartózkodott a városban, és ő is a királytól kapott támogatást. A 10 márkányi összegről, Miklóshoz hasonlóan, a Pipe Rollokból van tudomásunk.75 Mindezek alapján nyilvánvalónak látszik, hogy nem kételkedhetünk a források „de Hungaria" kifejezésében, és szükségszerűen vizsgálnunk kell a fejezet legelején megfogalmazott kérdéseket; Magyarországi Miklós Oxfordba kerülésének okait és körülményeit. E kérdések egy részére már a korábbi kutatás is megkísérelt választ adni. Ahogyan már idéztük a Pipe Roll kiadásokhoz csatolt jegyzetet, Nicholaus Oroszlánszívű Richárd kiszabadításáért folytatott tárgyalásokban játszott volna olyan szerepet, amely oxfordi tartózkodásához vezetett.76 Az elképzelést H.G.H. Richardson is kétségbe vonta, de csak általános kétkedését hangsúlyozta, és nem cáfolta konkrétan a hipotézist.77 Véleményünk szerint ez a megoldási lehetőség több ok miatt sem jöhet számításba. A legfontosabb kérdés — Miklós Oxfordba érkezésének, és az angol király kiszabadítását célzó tárgyalások menetének időbeli viszonya. A Pipe Rollok szerint Nicholaus 1193-ban Michaelmas-kor már Oxfordban tartózkodott.78 Figyelembe véve a középkori közlekedési viszonyokat Magyarországról, vagy a németországi tárgyalási színhelyről hosszú utazással lehetett csak Angliába eljutni.7 9 Legkésőbb tehát 1193 nyarán el kellett indulnia tanulmányainak színhelyére. Ekkor azonban az angol udvar és a német császár közötti tárgyalások még nem fejeződtek be, és Oroszlánszívű Richárd kiszabadításának lehetősége csak sokkal később vált realitássá. A végül is megvalósuló megállapodást 1193. július 9-én írták alá, de annak végrehajtása csak 1193 végén, 1194 elején kezdett biztosnak látszani. A nagyösszegű váltságdíj előteremtése ugyanis hosszabb időt vett igénybe. A tárgyalások sikere csak