Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
234 LASZLOVSZKY JÓZSEF összeg megemelkedett 1196 húsvétjától augusztus l-ig 14 héten át fél márkát kapott hetente. Másrészt külön kiadásként szerepel a két szolgája költségeire kiutalt öszszeg.5 5 E kiutalások külön érdekessége, hogy olyan időben kapott Miklós támogatást közvetlenül a királyi udvartól, amikor Oroszlánszívű Richárd fogságban volt. 1194. március 14-én szállt csak partra Angliában, és 1194. május 12-én már el is hagyta az országot.5 6 Elsőként tekintsük át, hogy a korábbi kutatók hogyan vélekedtek a felsorolt kérdésekről. M.R. Stenton, aki az 1193-as Pipe Rollokhoz írt bevezetésében érintette a kérdést, úgy vélte, hogy „It is probable that the Nicholaus of Hungary to whom the king gave from Oxford account to keep and do the himself at the schools at Oxford was a poor scholar attached to those who came from Germany at this business". Magyarországi Miklós tehát valamilyen jutalomként kaphatta támogatását a királyi udvartól.5 7 Ezt az elképzelést vette át változtatás nélkül Emden és Powicke, amikor újra kiadták Rashdall művét. 58 H. G. H. Richardson a 12. századi northamptoni iskolák tevékenységét foglalta össze, és e kérdéskör kapcsán — mellékesen — foglalkozott Magyarországi Miklóssal. Nem értett egyet az előző megállapítás egyik részletével sem, és azt kísérelte meg bebizonyítani, hogy Nicholaus igen jelentős összeget kapott az udvartól.59 Ó volt az, aki felhívta a figyelmet a lincolni forrásokban szereplő, hasonló névformával felbukkanó személyekre, és ez az a forráscsoport, amely nagyon fontos új információkat hozott a kutatásban. Kísérletet tett Nicholaus további életpályájának rekonstruálására is. Ugyanakkor mindezen fontos megállapításokkal szemben igen szkeptikusan nyilatkozik a kérdés jelentőségéről, sőt azt is felvetette, hogy Nicholaus nem is Magyarországról származott. „It is by no means certain, that the surname de Hungaria, Hungeria, etc. means »of Hungary« and it is quite improbable that the numerous broad bearing this name came from that country."60 Nyilvánvaló, hogy Richardson nem ismerte a korszak már korábban feltárt angol-magyar kapcsolatait, sem pedig a magyar diákok felbukkanását Párizsban. Az ő következtetéseit minden megjegyzés nélkül vette át a korszak alapkézikönyveként használt összefoglalása, A. L. Poole műve az Oxford History of England sorozatban.61 Az oxfordi egyetem életrajzi kézikönyve szintén követte Richardson véleményét, és idézi azon megállapításait, amelyek viszonylag gazdag ellátására utalnak, ugyanakkor nem kommentálták a megfogalmazott kétséget azzal kapcsolatban, hogy a „de Hungaria" kifejezés alkalmazható nemzeti hovatartozás megítélésére.62 H. M. E. R. Mayr-Harting ezzel szemben elképzelhetőnek tartotta Nicholaus magyar származását. „Mr. Richardson says, is quite improbable that the numerous broad bearing this name came from that country. This is a useful caution, but as scholar maintained in the schools by the king is mere likely in fact to have come from Hungary then others." Ezt a megállapítását a Wigorniensis decretális gyűjtemény vizsgálata alapján tette, és vetette fel a Nicholaus pályafutásával kapcsolatos gondolatokat63 Az oxfordi egyetem történetének legújabb feldolgozása a korábbi elgondolásokkal szemben Miklóst egyértelműen az egyetem legkorábbi külföldi tanulói között említi, vagyis elfogadja, hogy a „de Hungaria" kifejezést Magyarországra vonatkoztathatjuk. Az
