Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZADBAN 229 az európai okleveles gyakorlatban.2 9 A hazai oklevelek szerkezete és helyesírása pedig azt mutatta, hogy szoros kapcsolatban vannak más királyi udvarok irataival, ezek közül is elsősorban a francia forrásokkal. Vitatott kérdés, hogy a királyi kancellárián belül mikor következtek be a nagy változások, de nagy a valószínűsége annak, hogy a magyar királyi adminisztráció reformjára az 1180-as évek elején került sor.3 0 Ennél sokkal vitathatóbb az, hogy Anonymus pályafutásában milyen szerepe volt a francia és az esetleges angol hatásoknak.3 1 Mindenesetre az 1180-as évek azon klerikusai, akik a királyi udvar adminisztratív ügyeiben részt vettek, egészen bizonyosan fontos szereplői voltak az újonnan létrejövő nyugat-európai kapcsolatoknak. Az erős francia hatás a magyarországi építészetben is nyomonkövethető a 12. század végén. Az esztergomi királyi palota és kápolna építészeti részletei a legkorábbi emlékei az új magyar építészeti stílusnak, amelynek francia korabeli párhuzamaik vannak.3 2 Mindezek egyértelműen utalnak arra, hogy III. Bélának közvetlen szerepe volt a kontaktusok kiépülésében. Mindenképpen ezt bizonyítja egy korabeli forrás is. Amikor Bethlem, a Sainte Geneviève kolostorban tanuló magyar diák meghal, az apát a magyar diák szülei mellett a királynak is levelet ír.33 Eszerint Béla személyesen küldte ezeket a diákokat Párizsba, hogy tanuljanak, ahogyan ez Elvin esetében is így volt, aki egyházi zenét tanult ott.3 4 A felsorolt adatok főként a magyar-francia kapcsolatokra vonatkoztak, de a magyar angol-kontaktusok felerősödése is megfigyelhető, különösen a Margittal kötött házasság után. Korábban inkább csak szórványos kapcsolatokra vannak adataink. Ezek történetében az említett Lukács érseknek volt fontos szerepe, ahogy arra Györffy György rendkívül érdekes tanulmányában rámutatott. Egyértelmű párhuzamosság mutatható ki ugyanis a magyar érsek és Becket Tamás pályafutása között. Lukács párizsi iskolatársa részletesen beszámol művében az érsek harcáról a magyar királlyal szemben, és ha leírása nem is minden ponton felel meg a történeti valóságnak, műve egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Lukáccsal kapcsolatban maradt annak magyarországi visszatérése után, és értesüléseket kapott életéről.3 5 Ez azt jelenti, hogy Lukács küzdelme a magyar uralkodókkal ismert volt Angliában is. Erre mutat, hogy Becket Tamás maga is utal magyar egyházi viszonyokra műveiben. 1167-ben III. Sándor pápához ír egy levelet ilyen vonatkozásokkal. Ennek előzménye az volt, hogy a canterbury érsek és II. Henrik harcában a pápa kompromisszumos megoldást keresett, és hajlandó volt elfogadni a király bizonyos követeléseit. Döntésének igazolására utalt az egyházfő Magyarországra és Szicíliára, ahol az uralkodók apostoli legátusok jogát élvezik. Ezt azonban a korszak nagy egyházi személyisége Salisbury János, és vele együtt Becket Tamás is elutasította. Úgy tűnik, hogy a vitában II. Henrik is megkísérelte a magyar és szicíliai speciális jogállást mintaként kezelni, és arra hivatkozni.36 Mindez arra utal, hogy az angol egyház vezetői számos kérdésben pontos információkkal rendelkeztek a magyar egyházzal kapcsolatos kérdésekről. Bár ennek közvetlen kontaktusok is alapjául szolgálhattak, mint például Walter Map és Lukács esetében, de sokkal valószínűbb, hogy inkább összeurópai jelenséggel állunk szemben. Gerics József mutatott rá arra egy tanulmányában, hogy az uralkodók és országuk érsekei, püspökei közötti ellentét más országokban is jellemzője volt a 12. század második felének. Az 1150-es években Eskil lundi érsek fontos szerepet ját-
