Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
226 LASZLOVSZKY JÓZSEF Barbarossa Frigyes elleni küzdelmében. A magyar király azonban továbbra is nagyon jó kapcsolatokat tartott fenn a bizánciakkal. Mindezek nyomán az 1170-es évek végére sikerült stabilizálnia hatalmát az országban, és az 1180-as évek elejétől kezd kibontakozni új külpolitikája. Manuel halála után magyar csapatok foglalták el a dalmáciai tengerpartot, amely megrontotta viszonyát Bizánccal és a Velenceiekkel. Új kapcsolatok kiépítése érdekében közeledni kezdett a német császárhoz, és fia feleségül vette Barbarossa Frigyes lányát. Ez azonban csak az új politikai irányzat első lépése volt, amely aztán a király második házasságában még nyilvánvalóbbá vált. Anna Chatillon 1184 körül halt meg, és ezután Béla először Bizánc irányában kezdett tárgyalásokat újabb házasságáról. 1185-ben a birodalom válságos helyzetben volt, egy normann invázió veszélye miatt, és így III. Béla közeledési kísérletei, amelyek a dalmáciai városokért folytatott küzdelem lezárását jelenthették, támogatásra leltek a császári fővárosban. Ennek nyomán II. Izsák feleségül vette a magyar király lányát Margitot. Megbeszélések folytak egy másik házasságról is, П1. Béla és a császár rokona Theodóra között. Ezt azonban megakadályozta az, hogy 1185 végén egy egyházi döntés értelmében Theodóra nem házasodhatott meg, mivel már apáca volt.15 A magyar király ezt követően gyökeresen más irányban kezdett lépéseket tenni politikai kapcsolatok kiépítése, és házassági tervei megvalósulása érdekében. Követeket küldött az angol királyhoz, hogy feleségül vegye II. Henrik unokáját, Oroszlán Henrik lányát, Matildát. Valószínűleg ennek a követségnek az emlékét őrizte meg a Pipe Rollok egyik bejegyzése. Henrik uralkodásának 32. évében a magyar király követeiről esik szó a szövegben: „ Et in corredis nunciorum regis Hungrie xiij. s st. v.d. Per breue regis."16 Az angol király azonban, ahogy a források leírják, szokása szerint halogatta a döntést, és ezért a magyar követség feladva ezt a tervet a francia király udvarába távozott. Tárgyalásaik után megegyeztek, hogy a magyar király feleségül veszi Franciaországi Margitot, VII. Lajos lányát, az akkori francia király Fülöp Augustus testvérét, Henrik ifjabb király özvegyét. Ez a döntés nagyon nagy hatással volt a nyugat-európai kapcsolatok kiépülésére.17 Ugyanakkor feltétlenül megvizsgálandó az a kérdés, hogy milyen hatások motiválhatták III. Bélát abban, hogy az angol királyhoz küldjön követeket, majd hogy azok a francia királyhoz utaztak. Erre a későbbiekben kísérelünk meg választ adni. Margit 1157-ben született, és szinte még csecsemőként eljegyezték II. Henrik szintén apró gyermek fiával. A megállapodás után a gyermeket Robert de Noviburg (Robert de Newburgh, dapifero et Iustitio totius Normanniae), II. Henrik közeli embere nevelte Normandiában. Az angol király kérésére 1160-ban névlegesen meg is kötötték a házasságot, amely az angol uralkodó számára a lány hozományaként francia városok megszerzését jelentette. Féije nevelését ez idő alatt Becket Tamás látta el. Az angol és a francia király közötti folyamatos ellenségeskedés fontos szerepet játszott a két fiatal házasságában. 1170-ben II. Henrik ifjabb királlyá koronáztatja fiát, de felesége koronázása ekkor elmarad. A francia uralkodó erre hivatkozva katonáival betör Normandiába. Hamarosan azonban kibékül a két király, és Henrik ígéretet tesz arra, hogy Margitot is megkoronázzák. Végül 1172-ben történik ez meg Winchesterben. Ezután visszatérnek Caenbe, és az ifjabb király jelentős szerepet kap az ország irányításában. Hamarosan azonban nem elégedik meg ezzel a helyzettel, és apósa, a francia király felbujtására részterületet követel magának apjától. Ez a
