Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 21 között föltehetően a szent alakja is helyet kapott. Mindezek a példák arról tanúskodnak, hogy egyrészt az ábrázolásokon a katakombaszenteket a többi szenttel egyenrangúnak tekintették, másrészt hogy a katakombaszent-ábrázolásoknak a többi szent ábrázolásaihoz hasonló közvetítő feladatot szántak. A képekhez hasonlóan a kultusz terjedését volt hivatva elősegíteni a katakombaszentekről és transzlációjukról szóló írott propagandaanyag. A korabeli sajtó híradásai közül kiemeljük az első magyar nyelvű újság, a Pozsonyban megjelent Magyar Hírmondó tudósítását, amely az 1781-es pécsi püspöki bevonulás leírásakor nem feledkezik meg a Szt. Faustinus ereklye megemlítéséről.15 5 Ugyanerről az eseményről a Pressburger Zeitung részletes tudósítást közöl.15 6 A rozsnyói eseményekről két alkalommal is megemlékezik a pesti Jelenkor 1836-ban.15 7 A kultusz terjesztése szempontjából nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyházmegyei sematizmusok közléseit sem. így például az 1833-ban Mucsira került Szt. Valerius Felicianus ereklyéről az 1834-es pécsi egyházmegyei sematizmus még nem tesz említést,158 az 1842-ben megjelent viszont a templom leírásánál már tartalmazza.15 9 Néhány esetben a transzláció vagy annak emlékünnepe alkalmával mondott prédikációkat külön kiadták vagy felvették a nyomtatott prédikáció gyűjteményekbe. Illyés Istvánnak a nagyszombati „tíz szent mártír" 165l-es transzlációjának 1686-os emlékünnepe alkalmával mondott beszédét például megtaláljuk a szerző 1725-ben Nagyszombatban kiadott prédikáció gyűjteményében.16 0 A 9 lap terjedelmű beszéd „Szt. Mártyrok teteminek translatziója napján predikáczió" címet viseli. Benne a szerző jórészt általánosságban foglalkozik a vértanúszentek tiszteletével és példájával, egy helyütt azonban részletesebben is szól a nagyszombati ereklyékről.16 1 Egyelőre csak utalást találtunk arra, hogy Vindis Gáspár ausztriai plébános az 1717-es máriavölgyi transzláció harmadik napján Szt. Theodoráról mondott beszédét néhány év múlva más prédikációkkal együtt német nyelven nyomtatásban is megjelentette.16 2 Egyedinek számít Hollók Imre Szt. Neitusról írt'munkája, melynek címlapján a szerző „Historiarum Professor"-nak mondja magát.16 3 A 264 számozott oldal terjedelmű, részben latin nyelvű munka 1841-ben, a transzláció ötödik évfordulóján jelent meg Rozsnyón az új rozsnyói püspök, Zichy Kelemen támogatásával. A szerző könyvét három részre tagolta. A könyv harmadik, leghosszabb részében (34 fejezet) kerül sor az ereklye transzlációjának és a transzláció emlékünnepeinek aprólékos bemutatására. Az események lefolyásán kívül itt olvashatjuk a jelentősebbnek vélt ünnepi beszédek szövegét magyar nyelven. A függelékben Hollók közli a transzláció és az emlékünnepek alkalmával mondott offíciumot és az ünnepi mise változó részeit, végül néhány, a szenttel kapcsolatos imádságot, himnuszt és könyörgést hoz magyar, német és szlovák nyelven. A műveltebb olvasóközönségnek szánt munka stílusát az értekező hang mellett áthatja a vallásos érzés, ugyanakkor a szerző nem hallgatja el korának kritikai megjegyzéseit sem. Mindebből nyilvánvaló, hogy a könyv kettős céllal íródott: az eseményeknek a történeti hűséget szem előtt tartó rögzítésével a kultusz további fellendülését kívánta elősegíteni. A kultusz ébrentartását a leghatásosabban minden bizonnyal a transzlációk évfordulóin tartott emlékünnepek szolgálták. A homokkomáromi ferencesek törekvését a szent ünnepének a változatlan ünnepek közé történő besorolására az mutatja, hogy a kegyhely leglátogatottabb búcsúnapjai 1751-1786 között Kisboldogasszony
