Századok – 1994

Dokumentumok - Gángó Gábor: Eötvös József első politikai-filozófiai szintézisterve I/160

Gángó Gábor EÖTVÖS JÓZSEF ELSÓ POLITIKAI-FILOZÓFIAI SZINTÉZISTERVE Ahogy arról e folyóirat lapjain korábban már szó esett (G. G., 'Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-49-ből', 1993/3. 489-91.), az eötvösi állambölcselet fejlődéstörténetében fontos szerepet tölt be egy három fejezetből álló töredék, amely az első ismert kísérlete arra, hogy az államról, mégpedig elsősorban az osztrák birodalomról alkotott nézeteit rendszerbe foglalja. E föltehetően 1849 tavaszi kézirat keletkezéstörténetét és az Uralkodó eszmék felé vezető úton betöltött helyét az említett szövegközlő tanulmányban a szerző legjobb tudása szerint ismerteti, aki itt — újabb adatok előkerülése híján — az ott leírtak ismétlésétől eltekintene. Az Uralkodó eszmék ezen „ősváltozatából" elkészült fejezetek magyar fordítása mintegy a műhelymunka velejárójának tekintendő, ami ugyanakkor remélhetőleg hasznosan kiegészíti a jövőbeni német nyelvű kötetkiadást. A jelen szövegközlés csak az emendált főszöveg fordítását tartalmazza, jóllehet a kéziraton található áthúzott változatokban további fontos adatok rejtőznek. A német nyelvű szöveg helyesírási és nyelvhelyességi sajátosságainak visszaadását a fordítás meg sem kíséreli, hiszen azok tanulmányozására úgyis csak az eredeti alkalmas. A töredék szövege a következő: Előszó Mindama nagy kérdések között, melyek megoldása a jelent foglalkoztatja, nincs egy sem, mely a jövőre nézve fontosabb volna, mint az, hogy az osztrák birodalom miként alkottassék újjá az utóbbi idők megrázkódtatásai után. Aki e kérdést csupán dinasztikus érdekek szempontjából szemléli, sőt az is, aki megoldásánál csak a birodalomban lakó népek kívánatait és érdekeit tartja szem előtt, annak fontosságát csak félig értette meg. A kérdés mindenkié, nemcsak úgy, ahogy manapság az érdekek közösségénél fogva minden a világ bármely részén felmerülő kérdés megoldása az, hanem azért is, mivel az osztrák birodalom földrajzi fekvése mellett nincs