Századok – 1994
Dokumentumok - Vonyó József: A kormánypárt és a választások. A NEP és a MÉP helyi szervezeteinek feladatai az 1935. és 1939. évi választások során VI/1165
1168 DOKUMENTUMOK terveik megvalósítása szempontjából legalább ennyire fontos volt a kormánypártban és az államhatalom intézményeiben lévő politikai ellenfeleik-riválisaik kiszorítása. A vázolt helyzetből következően ezt a korábbi metódussal, pusztán a közigazgatás felhasználásával nem valósíthatták meg. Érdekeik azt diktálták, hogy ne a hatalmat gyakorlók összessége pozícióinak megőrzését biztosítsák az ellenzékkel, illetve a társadalom egyes rétegeivel szemben a közigazgatási apparátus felhasználásával, hanem azt, hogy a társadalom nagyobb részét a NEP által megszervezve, ezt a tömegerőt eszközként használva szabaduljanak meg a közigazgatási, illetve államapparátus jelentős részétől, még hatalomban lévő riválisaiktól. Ezek a feltételek tették egyrészt szükségessé, másrészt lehetővé Gömbösék számára, hogy a kormánypárt vidéki szervezeteinek minden részletre kiterjedő, aktív szerepet szánjanak a választási küzdelem egész folyamatában. Egyúttal azonban azt is, hogy ebbéli tevékenységüket a központ aprólékosan kidolgozott utasításainak megfelelően, a párton belüli szigorú ellenőrzés mellett végezzék. (1. sz. dokumentum) 1939-ben új és más körülmények indokolták a vidéki pártvezetők bevonását, feladataik részletes szabályozását. (3. sz. dokumentum) Gömbös halálát követően 1936 decemberében változás következett be a kormánypárt szervezésének gyakorlatában, szervezeti elveiben, a párt és a kormányzat viszonyában. Mindezek azt eredményezték, hogy halványodott a NEP tömegpárt jellege, kevéssé erőltették kezdeményező szerepét a falvak életében, s helyi szervezeteit, illetve azok vezetőit nem részesítették előnyben a közigazgatással szemben.10 Az új képviselőválasztások során mégsem tekinthettek el sokoldalú részvételüktől. Ennek legfontosabb okát abban látjuk, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1938:XIX. törvénycikk az ország valamennyi választókerületében bevezette a titkos választást. Ezáltal megszűnt az a lehetőség, hogy a kormánypárt hatalomból adódó előnyeit és a nyílt szavazás révén szerezhető információkat kihasználva befolyásolhassa a választói magatartást. Ebben a helyzetben megnőtt a jelentősége azoknak a személyes kapcsolatoknak, melyekkel a kormánypárt helyi vezetői rendelkeztek. Közölt dokumentumaink egyértelműen jelzik 1935-ben és 1939-ben a korabeli kormányzat (egyben a kormánypárt vezetésének) elhatározását a pártszervezetek választások során játszott szerepének növelésére. Az általunk feltárt levéltári dokumentumok1 1 és a sajtó azonban nem tartalmaznak adatokat arra vonatkozóan, hogy az elhatározásokból mi valósult meg a gyakorlatban, a kormánypárt helyi szervezetei mennyiben feleltek meg az országos központ elvárásainak. Ez utóbbi ismeretek hiányában is úgy véljük, hogy a kormánypárt szerepével kapcsolatos új információk indokolják az 1930-as évek parlamenti választásainak értékelésével kapcsolatos állásfoglalások újragondolását, s bizonyítják a további kutatások szükségességét.
