Századok – 1994
Közlemények - Ladányi Andor: A Numerus Clausus-törvény 1928. évi módosításáról VI/1117
A NUMERUS CLAUSUS-TÖRVÉNY 1928. ÉVI MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1145 szerint viszont további 5252 felsőfokú képzettségű személy „nem tulajdonképpeni szellemi munkát végzett". A 20-as évek végétől kezdve a tanulmányok, cikkek egész sora foglalkozott az értelmiség válságával és különösen a fiatal diplomások egyre kilátástalanabbnak tűnő helyzetével; a megoldást a „szellemi túlprodukció" megszüntetésében látva. Ismeretes, hogy a gazdasági válság hatására az értelmiségi munkanélküliség egyre nagyobb méreteket öltött. E munkanélküliség, mivel a numerus clausus következtében jelentősen csökkent az egyetemeken végző zsidó hallgatók száma, fokozott mértékben érintette — mint arra Karády Viktor rámutatott — az egyetemekről kikerülő nem zsidó értelmiséget, növelte soraikban a „zsidó konkurencia" kiküszöbölésének, az „őrségváltásnak" az igényét. Ugyanakkor érezhetően erősödtek antiszemitizmusuk rasszista vonásai is. Nem hagyható továbbá figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az erőszakos cselekmények, az egyetemi atrocitások a numerus clausus végrehajtásának csaknem állandó kísérőjelenségét alkották. A numerus clausus társadalmi-politikai következményei változásokat okoztak a magyar zsidóság helyzetének alakulásában is. A numerus clausus, az antiszemitizmus megnyilvánulásai, megállították a magyar zsidóság asszimilációjának a dualizmus korában nagy mértékben előrehaladt folyamatát, előidézve jelentős részük elszigetelődését, ill. nacionalista elzárkózását, a disszimilációs tendenciákat. A numerus clausus lényegesen módosította a magyar zsidóság társadalmi mobilitását. Az értelmiségi pályákra törekvő zsidó fiatalok számottevő, bár a 30-as évek közepétől csökkenő része — mint említettem — külföldön folytatta tanulmányait, és zömük diplomájának megszerzése után Nyugat-Európában, ill. az Amerikai Egyesült Államokban talált képességének megfelelő állást. A hazai egyetemekre a zsidók polgárság és értelmiség legjobb tanulmányi eredményeivel (és/vagy megfelelő protekcióval) rendelkező gyermekei kerültek be, míg a korábbi időszakhoz képest — mint azt Kovács Alajos már 1926-ban kimutatta — a kereskedő, iparos rétegekből származók nagyobb része kiszorult az egyetemekről.60 Végezetül megállapíthatjuk, hogy a numerus clausus növelte a magyar társadalom megosztottságát, antinómiáit, károsan befolyásolta a magyar értelmiség minőségi összetételét, és nem kis részben politikai-szellemi előkészítését jelentette a zsidótörvényeknek, 1944 nemzeti tragédiájának. JEGYZETEK A jegyzetekben használt rövidítések BME L = Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára BML = Baranya Megyei Levéltár D.F.Ú. = Debreceni Független Újság Dm = Délmagyarország E.K. = Esti Kurír ELTE L = Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára HBML = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár KLTE It = Kossuth Lajos Tudományegyetem Irattára MOL = Magyar Országos Levéltár N.Ú. = Nemzeti Újság P.N. = Pesti Napló SOTE L = Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára Sz.Ú.N. = Szegedi Új Nemzedék 1A numerus clausus-törvénnyel foglalkozó munkák közül megemlítendő: Gábor Gyula: A numerus clausus és a zsidó egyetem. Bp., 1924.; Haller István: Harc a numerus clausus körül. Bp., 1926.; Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben. 1919-1921. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 88. Bp., 1979. 117-178.); Victor Karady - István Kemény: Antisémitisme universitaire et concurrence de classe: la loi du numerus clausus en Hongrie entre les deux guerres. Actes de la recherche en sciences sociales. No. 34. Paris, 1980. 67-99.; Nathaniel Katzburg: Hungary and the
