Századok – 1994
Közlemények - Ladányi Andor: A Numerus Clausus-törvény 1928. évi módosításáról VI/1117
изо LADÁNYI ANDOR nyilatkoztak, hogy a törvényjavaslat ellen fognak majd szavazni, ez annak elfogadását egyáltalán nem veszélyeztette, a kormány számára pedig még előnyösnek is látszott, ha a novellát jobb- és baloldalról egyaránt támadják, mert ez „az általa követett középút helyessége mellett bizonyít".2 5 A bajtársi egyesületeket azonban nem sikerült megnyugtatni: a törvényjavaslat benyújtásának hírére november 18-án az egyetemeken ismét megkezdődtek — 1919 augusztusa óta nem először és a Horthy-korszakban nem is utoljára — az atrocitások, előbb a budapesti felsőoktatási intézményekben, majd pár nap múlva a vidéki egyetemeken is (az utóbbiakat, mint Hebelsberg megjegyezte, „mintegy villamos gombnyomásra Budapestről rendelték el"). Az egyetemi atrocitásokról Hebelsberg hosszasan tanácskozott a belügyminiszterrel, majd úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a zavargások folytatódnak, az egyetemek bezárására kényszerül. November 22-én a Turul Szövetség vezéri tanácsülésén hozott határozat szerint a Szövetség „csakis a törvény eredeti szövegének megtartása és a faji arányszám feltétlenül kötelező megállapítása mellett látja a törvény intenciójának a biztosítását", és a törvényjavaslat elfogadása esetén minden eszközzel a törvény eredeti szövegének visszaállítására fog törekedni. Ugyanezen a napon a képviselőházban Hegymegi-Kiss Pál felszólalásában elítélte az egyetemi verekedéseket. Erre Hebelsberg másnap napirend előtti felszólalásában válaszolt, „rendkívül sajnálatosnak" nevezte az egyetemi rendzavarásokat, és ígéretet tett a rend helyreállítására. Ezt követően Hegymegi-Kiss interpellációt terjesztett be ez ügyben, elégtelennek ítélve mind az egyetemi hatóságok, mind a miniszter intézkedéseit. Pakots József is interpellációt nyújtott be az egyetemi atrocitások ügyében. Az interpellációk kiemelték a bajtársi egyesületek szerepét és Teleki Pálnak, az Ifjúsági Nagybizottság tanárelnökének felelősségét is. Még 23-án Magyary Zoltán, a minisztérium illetékes ügyosztályának főnöke telefonon kiadott rendeletében a rektorokat felhívta: közöljék az egyetemi ifjúsággal, hogy amennyiben 26-ig „a végleges nyugalom és rend helyre nem áll", az egyetem bezárását fogja elrendelni. Hebelsberg az egyetemi zavargások kérdését a Minisztertanács november 25-i ülésén is szóvá tette. A Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy „amennyiben folytatódnának a tüntetések, úgy az egyetemet be kell csukni", és szükségesnek tartotta az egyetemi ifjúsági egyesületek revíziójának későbbi időpontban történő végrehajtását. Az egyetemi rendzavarások november végére szűntek meg (ebben egyes hírek szerint Gömbösnek is szerepe volt).26 Megemlítendő még, hogy november második felében állást foglalt a numerus clausus változatlan fenntartása mellett a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, valamint az akkor megalakult Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete is. A kereszténypárt november 29-i értekezletén ismét felvetődött a törvényjavaslatnak a Túri-féle módosítással való kiegészítése, Haller pedig új szövegtervezetet készített, Petri Pál államtitkár azonban nyilatkozatában közölte, hogy a kormány ragaszkodik a törvényjavaslat beterjesztett szövegéhez, és Bethlen december 2-án azt vitte magával Genfbe a Népszövetséggel folytatandó tanácskozására. Bethlen megbízásából ugyanakkor egy pesti ügyvéd Párizsban megbeszéléseket folytatott az Alliance vezetőivel, és érintkezésbe lépett Lucien Wolf-fal is. Bethlent tájékoztatta: sikerült elérnie, hogy beadványuk népszövetségi tárgyalásától elálljanak. (Wolf levele szerint: „Mi nem állítjuk, hogy teljesen meg
